A Brassói Gimnáziumban végezett, 1845-ben katonai pályára lépett. Hadfi (tisztjelölt) lett az első székely (14.) határőrezredben, melyet 1848 nyarán a bácskai szerb felkelők leverésére vezényeltek, később Erdély­be indították Bem segítségére. Ekkor már hadnagyként a piski ütközetben egy szakasz parancsnoka volt. Bem tábornok elégedett lehetett vele, mert a csatát követően főhadnaggyá nevezte ki. Májusban egy újonnan alakult székely honvédzászlóaljhoz került, immár százados-századparancsnokként. A nyári hadjáratban, a Székelyföld védelmében, az orosz csapatokkal csatázott.
1849. július 5-én a Sepsiszent­györgy melletti Eprestetőn előőrsön lévő századával a kozákok meglepték. Mivel menekülési útjukat elvágták, csupán két lehetőség, a megadás és az egyenlőtlen harc között választhatott. A 22 éves százados életösztöne felett győzött a katonai kötelességtudat. Maga köré gyűjtötte embereit, tüzet vezényelt, majd szegezett szuronnyal fogadta az oroszok lovasrohamát. A harc a székely század és bátor parancsnokának hősi halálával végződött: maroknyi századával szembeszállt a cári erőkkel, és bajtársaival együtt egy szálig elestek.
A harcok színhelyén egy magaslatra fehér márvány obeliszket állított a város a hősök emlékére (1871). A mai hegyivadász kaszárnyák hátsó területén lévő emlékművet később megsemmisítette a nemzeti türelmetlenség.
Gyertyánffyt a baróti régi temetőben temették el. Sírkövét e sorok írója 1974-ben még látta. A temető, s így a síremlékek is, a közeli építkezések áldozatául estek.
1998-ban a sepsiszentgyörgyi önkormányzat elkészítette a szépmezői obeliszk hasonmását, melyet ünnepélyes keretek között avattak fel a szabadságharc 150. évfordulóján az Állomás lakónegyedi Ady Endre-iskola előterében. Sepsiszentgyör­gyön egy külvárosi szerény utca neve őrzi Gyertyánffy Ferenc emlékét.