"A létező ingatlanok visszaszolgáltatásához – legyen az lakóház, kastély vagy egyházi épület – ragaszkodunk, csak a már nem létező ingatlanok – lebontott házak, beépített földterületek – esetében lehet vitatkozni azon, hogy mekkora mértékű legyen a kárpótlás, mert Romániának nincs annyi pénze, hogy reális értéken fizessen" – mondotta. Az RMDSZ álláspontját a kormánynak parlamenti támogatást nyújtó többi kisebbség is támogatja. A szenátor hozzátette: a visszaszolgáltatásokat és a kárpótlást már egy hónapja leállították egy sürgősségi rendelettel, mert visszaéléseket fedeztek fel a visszaszolgáltatási ügynökségnél. "Ezt a rendeletet kellene úgy módosítani, hogy a létező ingatlanok restitúciója folytatódjék, a kárpótlások mértékét pedig a közvitára bocsátott új törvény szabná meg, amelyet mindenképpen el kell fogadni július közepéig, különben Romániát megbüntetheti a strasbourgi bíróság" – magyarázta. Az RMDSZ azt is javasolta, a törvény írjon elő egy rövid, tizenöt napos időszakot arra, hogy akik még nem tették meg, leadhassák visszaigényléseiket. A közvitára bocsátott törvénytervezetet a tervek szerint jövő heti ülésén véglegesíti a kormány. Fekete Szabó András szerint a koalícióban nincs nézetkülönbség a vagyon-visszaszolgáltatás törvénye körül. A DLP szóvivője, Sever Voinescu tegnap hasonlóan nyilatkozott: szerinte a DLP támogatja a természetbeni visszaszolgáltatást ott, ahol az lehetséges, ahol pedig nem, ott meg kell találni a méltányos megoldást, a költségvetési megszorításokra is figyelve. Emil Boc pártelnök azonban nem volt ilyen határozott, úgy vélekedett, hogy ez "nem könnyű téma", már több mint hat hónapja tárgyalnak róla a koalícióban, de remélhetőleg az ellenzék is megfelelően hozzájárul a "Romániáról szóló" kérdés rendezéséhez. Az ellenzéki szociál-liberális pártszövetség a visszaszolgáltatási hatóság tevékenységének kivizsgálását kérte három évre visszamenőleg.

Lesz bizalmatlansági indítvány
Az ellenzéki pártok ma nyújtják be azt a bizalmatlansági indítványt a parlamentben, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának létrehozását is kifogásolja – jelentette be tegnap Victor Ponta, a Szociál-liberális Szövetség társelnöke. A bizalmatlansági indítványnak három témája lesz: az ország ásványi kincseinek kiárusítása, a közpénzek választási célokra való felhasználása és az egyetemi autonómia megsértése. "Célunk ennek az inkompetens, zsarolható kormánynak a leváltása" – jelentette ki Ponta. Az indítvány parlamenti vitájára az április 23-án kezdődő héten kerülhet sor.

Rosszul számolták ki a járulékot
Enyhén nőnek az átlagon felüli nyugdíjak, miután egy alkotmánybírósági döntés szerint az elmúlt csaknem másfél évben a hatóságok jogtalanul tartották vissza a 740 lejt meghaladó öregségi járandóságokra kivetett egészségbiztosítási járulékot. Az alkotmánybíróság döntése már korábban megszületett, az indoklást azonban csak tegnap tették közzé. 2011 elejétől a hatóságok úgy számolták ki a járulék után fizetendő összeget, hogy a teljes nyugdíjra vetették ki az 5,5 százalékos járulékot, és nem a 740 lej minimális adózandó nyugdíjérték és a teljes nyugdíj közötti különbözetre. Az alkotmánybíróság szerint ez a számítási mód hátrányosan megkülönböztette a 740 lej feletti nyugdíjjal rendelkezőket a kisnyugdíjasoktól. Az országos nyugdíjpénztár rögtön reagált: közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az alkotmánybíróság döntése nem visszamenőleges hatályú, így az államnak nem kell visszaadnia az eddig visszatartott járulék értékét, de azonnal alkalmazni fogja az alkotmánybíróság döntését, mihelyt az megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Az alkotmánybírósági döntés így azt jelenti, hogy az átlagon felüli nyugdíjjal rendelkező személyek járandósága enyhén nőni fog. Így például egy 1000 lejes nyugdíjjal rendelkező személytől eddig 55 lej járulékot tartottak vissza, az új számítási módszer szerint viszont már csak 14,3 lejt vonnak majd le. Romániában 5,364 millió nyugdíjast tartanak nyilván, az átlagnyugdíj értéke 722 lej.