A szombati szimpóziumon mintegy félszáz hallgató vett részt. Monica Heintz, a párizsi egyetem etnológiai tanszékének munkatársa mellett tíz magyarországi, hét hazai román és magyar előadó ismertette az együttélés, a sokszínűség értékei témakörben összeállított szakdolgozatát. Vasárnap az előadásokon felvetett kérdéseket elemezték, s egyetértettek abban, hogy a különböző intézmények közötti párbeszéd politikai, hatalmi és gazdasági összefüggések terében történik. Ebben az összetett térben a különböző kultúrák közötti párbeszéd létrejöttének sikeressége a hatalommegosztás kérdésétől függ. A kutatók feladata pedig az, hogy a gyakorlati alkalmazhatóság közelébe hozzák az általuk feltárt tudást a kultúrák értékeiről és a közöttük levő különbségekről. Ugyanakkor fontosnak tartják a különféle kultúrák találkozásának elkülönítését a politikumtól, melyet a hiteles találkozás és kölcsönös megismerés torzító tényezőjének tekintenek — közölte Brassai László, az Alteris egyesület titkára.

A konferencia tanulságait összegező beszélgetésen a résztvevők úgy látták, hogy csapdába esnének, amennyiben arra törekednének, hogy válaszokat fogalmazzanak meg a felmerült nagy kérdésekre. A válaszkeresésben viszont kiemelték mind a nagyobb eszmei áramlatok, mind a konkrétumokra alapuló folyamatok szerepét, miszerint a makroszintű megközelítéseket ki kell egészíteni a településszintű életmódok, szokások megismerésére és megértésére való törekvéssel. A kutatásnak empirikus részletek megismerésére kell összpontosítania, ugyanakkor folyamatosan újra kell értékelnie azokat a szempontokat is, amelyek alapján a kultúraközi dialógusban a különböző szereplők különféle kérdéseket tesznek fel egymásnak.

Egyed Péter filozófus arra hívta fel a figyelmet, hogy a román oktatásban még az olyan fontos területen, mint a média szak, sem létezik kézikönyv, amely kivétel nélkül bemutatná a Romániában élő kisebbségeket, holott az államnak kötelessége lenne biztosítani azokat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy polgárai megértsék a kulturális teret, amelyben élnek.

Az előadók egybehangzó álláspontja: a párbeszéd fontos eleme a részvétel, de ennél még fontosabb, hogy ki mit tegyen ebben a dialógusban. A kultúraközi párbeszéd tekintetében felmerülő egyik téma a kisebbségek hátrányos helyzetének enyhítése volt, hisz politikai, gazdasági és kulturális diszkrimináció tapasztalható.

Gheorghe Sarău kutató hangsúlyozta, a legnagyobb eredményeket azzal lehet elérni, ha a megfelelő eszközöket a kisebbségek kezébe adják, például kisközösségi szinten a helyi emberi erőforrás felkészítésébe kellene befektetni a segélyszórás helyett.

Gergely András, az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy az értelmiségiek és a politikacsinálók a válaszok külső megfogalmazása helyett közelebbről ismerjék meg azokat a közösségeket, amelyekről beszélnek, s a válaszokat is velük együtt kell megtalálniuk.