Ugyanaz az érzésünk támadt, amikor rövidke sétát tettünk a Rétyi Nyír peremterületén, mint amit mondájának záróhangulata kelt: "A tavilakók éneke egyre szomorúbb lett, s egy idő után az is elmaradt. Eltűntek a vidékről a tündérkisasszonyok, kiszáradtak a lakatlan tavak, megfogyatkozott a kupánvirág is, pusztulni kezdtek a nyírfák. Azóta az itteni népek sem becsülik."
Széltében-hosszában műanyag és rafiazsákokban tárolt szemét, elpusztíthatatlan üveg- és műanyag palackokkal rondítják a környékbeliek főleg a nyíres közeli részeit. Bajok vannak a Nyírben, lépten-nyomon érezni a szigorú ellenőrzés hiányát.
Nemcsak a belsőbb területeken, de a műút közelében is haldoklanak azok a mocsaras tavacskák, amelyek szorosan kapcsolódnak a vidék keletkezésének magyarázatához. Egységes program alapján mentésük indokolt lenne. Egy séta alkalmával Demeter János, a megyei tanács alelnöke is erről győződött meg. Mint mondta, öröm nézni, miként gyarapodik a Nyír búbosbanka-populációja, de a gyurgyalagodúkkal tele homokfalakat, s így a madarak odúit is, feldúlták az onnan törvényellenesen homokot szállítók. Sürgősen közös ellenőrzésekről egyeztetnek a környezetvédelmi ügynökséggel, mert a gondnokság nem róhat ki bírságokat, büntetéseket.
A megyeiek – mert első pályázatuk nem volt nyertes – újra benyújtották a Natura 2000 besorolású, természetvédelmi területeket felügyelő és látogatási központ tervezetét, hogy megszerezzék a finanszírozást annak kivitelezésére. Addig azonban még sok víz folyik le a Feketeügyön, ezért Réttyel közösen is lépni akarnak a tavaszi nem akármilyen takarítás érdekében, különös tekintettel arra, hogy a Nyír egy tetemesebb része éppen a helybeli erdő-közbirtokosság tulajdonát képezi.
– A Nyír a mi gondnokságunk alatt áll – mondta Demeter. – Úgy gondolom, sokkal okosabban járunk el, ha a romladozó kerítést lebontjuk, mert egy természetvédelmi terület nem attól lesz rezervátum, hogy bekerítjük, hanem attól, hogy mindenki megpróbál azzal tisztességesen bánni. Nem szeretnénk bezárni a teljes Nyírt a látogatók előtt, mert a peremi részen inkább a táji értéket kell védeni, megoldódik a legeltetés is, rendezett piknikezés céljaira tűzhelyeket fogunk kialakítani, mert az új pikniktörvény csak a közterületek tűzhelyeinek helyzetét szabályozza, s a nyír nem közterület. A Nyír belső része, a rezerváció felvigyázása más elképzelések alapján történik, ott helye lesz a szigorú védelemnek.
Dálnoki Lajos rétyi polgármester elmondta, hogy a hamarosan beinduló legelőtakarítás alkalmával eltüntetik a veszélyesen növekedő és igen agresszív fenyőcsemetéket is a nyíresből, az itt-ott már magfává erősödött fenyőket pedig az erdészet tudtával kibélyegeztetik. "Szép volt a Nyír a mi fiatalságunk idején – emlegette a rétyi id. Csősz Ferencné. – Mi, fiatalok oda jártunk sétálni vasárnap délutánonként, a szobornál gyülekeztünk. Nem tett ott olyan nagy kárt a legelő marha."
A rendszerváltás után két évtizeddel is, a szemünk láttára, 24. óráját éli a Rétyi Nyír.