A nyolctagú albizottságban minden parlamenti frakció képviselteti magát, az elnöki teendőkkel Szili Katalin független képviselőt bízták meg, alelnöknek Csóti Györgyöt (Fidesz) választották. Izsák Balázs szerint az a tény, hogy a bizottságban minden parlamenti csoport munkát vállalt, jelzi, hogy a magyar Országgyűlésben egyetértés van az autonómia támogatásában, sikerült a kérdést kiemelni a pártpolitikai csatározások köréből. Ugyanakkor egyértelművé vált, hogy Magyarország nemcsak szavakban, hanem tettekben is támogatja a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Az SZNT küldöttsége megbeszélést folytatott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének magyar tagjaival is a további együttműködés érdekében. A küldöttséget fogadta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere, akivel az uniós polgári kezdeményezés ügyét tekintették át, és szó esett a romániai politikai helyzet alakulásáról is.
A Jobbik nemmel szavaz Áderre
A Jobbik tegnapi elnökségi ülésén úgy döntöttek a párt vezetői, hogy a Jobbik képviselői részt vesznek a várhatóan május 2-i államfőválasztáson az Országgyűlésben, és nemmel szavaznak Áder Jánosra, a Fidesz–KDNP jelöltjére – jelentette be Balczó Zoltán az elnökség ülését követően. Az ellenzéki párt alelnöke bejelentette azt is, hogy a Jobbik megkezdi az aláírásgyűjtést az országgyűlési képviselők között Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő hivatalos államfőjelöltsége érdekében. Balczó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a jelöltséghez 78 képviselő aláírása szükséges, ezért a Jobbik megpróbál fideszes, kereszténydemokrata és független képviselőket meggyőzni Morvai Krisztina támogatásáról. Az alelnök megismételte, hogy álláspontjuk szerint Schmitt Pál plágiumügye és lemondása után közvetlen elnökválasztásra lett volna szükség az államfői poszt tekintélyének és méltóságának helyreállítása érdekében.
Határozott fellépést szorgalmaznak
Szigorú és gyors felelősségre vonásra kérte fel az ukrán hatóságokat a vereckei emlékmű újabb meggyalázása ügyé­ben az Európai Ukrán Kongresszus, az Ukrán Országos Önkormányzat és az Emberi Méltóság Tanácsa. A három szervezet közös közleményében azt írta: a cselekedetet a kulturális javak elleni támadásnak, a magyar és ukrán nép közötti együttműködés megrontását célzó provokációnak tekintik. A vereckei magyar honfoglalási emlékművet ismeretlenek ukrán nemzeti színű – kék és sárga – festékkel szórták be. A Kárpátalja felőli oldalára a következő feliratot pingálták: Ez itt Ukrajna – jegyezd meg, idegen! Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozta: elvárják, hogy az ukrán hatóságok határozott fellépéssel vessenek véget a sorozatos provokációknak.
Enyhülés
Megállapodtak a formális tárgyalások felvételének alapelveiről és a tárgyalások témáiról a Moldovai Köztársaság és a szakadár Transznisztria képviselői. A megegyezés Bécsben, az úgynevezett 5+2 csoport keretében folytatott tárgyalásokon jött létre. A Moldova és a Dnyeszteren túli területek konfliktusának rendezésén munkálkodó csoportban az érintett felek mellett Oroszország, Ukrajna, az EBESZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió vesz részt. A Kisinyov és az elszakadt területek közötti hivatalos párbeszédet tavaly novemberben, hat év után újították fel. Erwan Fouéré, az EBESZ különleges megbízottja üdvözölte a megállapodást, a felek által tanúsított kellő politikai akaratot és pozitív szellemiséget. Szorgalmazta, hogy a Bécsben elért eredményekre építve tegyenek további lépéseket az átfogó politikai rendezés felé. A tárgyalásokon megegyezés született arról is, hogy a következő találkozót július közepén tartják. A zömmel orosz anyanyelvűek lakta, Dnyeszter menti terület 1990-ben vált ki Moldovából, s 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. A területnek önálló jogi és közigazgatási rendszere van, bár egyetlen állam sem ismerte el függetlennek.