A jogszabály legfontosabb előírása, hogy piknikezni csak a célra kialakított helyeken szabad, és szigorúan tilos máshol tüzet rakni. A törvényszegők akár ötezer lejes pénzbüntetésre is számíthatnak. A jogszabály értelmében azokra az önkormányzatokra is jelentős pénzbüntetés vár, amelyek elmulasztják a piknikezőhelyek kialakítását, beleértve a parkoló- és tűzgyújtóhelyeket, valamint a szelektív szeméttárolók elhelyezését.
Torján kijelölték a helyet
Daragus Attilától, Torja község polgármesterétől a pikniktörvény alkalmazása felől érdeklődtünk. Elmondta: már kijelöltek a célra egy helyet, ahogy Torját Bálványos irányába elhagyjuk, az út bal oldalán, a Szemmosó alatti területen. A nagy víztároló közelében alakítják ki, két halastóval, parkolóval és kőből, illetve betonból készített sütő-főző hellyel. Ugyanoda fürdőmedencét is terveznek. Bálványosfürdőn is kialakítanak egy kisebb piknikezőt, de a pontos hely még nincs kijelölve – mondotta Daragus.
A törvényről a polgármesternek az a véleménye, hogy nagyon szigorú és furcsa, akárcsak sok más európai uniós előírás, amivel nem tud egyetérteni. Azt sem nagyon érti, hogyan lehet majd a törvény előírásait betartani. A székely embernek hogy lehet törvénnyel megtiltani, hogy nyáron a patak partján flekkenezzen? – tette fel a kérdést.
Zabolán idejében felkészültek
A pikniktörvényt a zabolai példa ihlette – állítja viccesen Ádám Attila polgármester. Szavai azonban megalapozottak: a Gyár­pusztán kiépített kirándulóhely éppen olyan, amilyent a pikniktörvény minden településnek előírna – a megvalósításnak viszont már akkor nekikezdtek, amikor a sokat vitatott törvény még ötletként sem merült fel.
A gyárpusztai kirándulóhely megépítésének ötlete két évvel ezelőtt született. Zabolán látták, és tudomásul is vették, hogy a kirándulók sok esetben rengeteg szemetet hagynak maguk után, az erdőszéleken gyújtott tüzek veszélyt jelentenek a környezetre. A megoldás az lenne, ha a kirándulóknak olyan környezetet biztosítanának, ahol rendezett és ellenőrzött körülmények között élvezhetnék a szabad idő örömeit.
A hely adott volt, a községhez közeli Gyárpuszta környezete, az erdő, a patak kirándulóhelynek ideális. Elsősorban a területet kellett rendezni. Addig a fakitermelők használták előszeretettel faraktárnak, a gyepet felszaggatták a traktorok, az utat a húzatott rönkök tették tönkre. Miután mindezeket orvosolták, hat fedett asztalt építettek, mindegyiknél 12–13 személy fér el. Az asztalok mellé kőből épített tűzhelyek kerültek, alkalmasak bográcsolásra, flekkensütésre egyaránt. Ezenkívül egy nagy, ötven személy befogadására képes fedett pavilont is felhúztak. A gyerekeket pedig hinta, csúszda, libikóka várja. Ez a kezdet, de azóta tovább fejlesztették a Gyárpusztát. Minifoci­pálya létesült, sőt, szabadtéri, ám fedett, nyolcvan négyzetméteres színpadot is építettek. Az erdészettől megvásárolták a szomszédos erdei házat, azt szállodának is beillő vendégfogadóvá alakították. Hamaro­san bérelhető is lesz. A napidíj megszabására tanácshatározatot hoznak majd. Mivel a befektetés jelentős anyagi erőfeszítést igényelt, az alkalmi bérlőnek garanciapénzt is le kell tennie majd.
Mindezek mellett csoda-e, hogy egyre népszerűbb a zabolai Gyárpuszta? Nem­csak a helybeliek, a környékbeli falvakból, Kovásznáról, Kézdivásárhelyről is előszeretettel jönnek piknikezők. A kereslet akkora, hogy már pénteken jelzik, ha valaki lefoglalt egy-egy asztalt, tűzhelyet.
Ha a pikniktörvényt mindenhol a zabolai mintára alkalmazzák, elképzelhető, hogy a kirándulni vágyók, kényelmet is szeretők számára elfogadható lesz. Ádám Attila hangsúlyozta: igyekeznek minél tisztábban tartani a Gyárpuszta környezetét, így a kirándulók is ehhez fogják tartani magukat. Kulturáltan viselkednek, nem hagynak maguk után szemetet. Ennél nagyobb nyereség nem is várható el a Gyárpusztától – s ezért lehet mindenki számára követendő példa.
Józan ésszel Sepsiszentgyörgyön
A pikniktörvény nem a valóságból indul ki, és emiatt nem is alkalmazható teljes egészében – véli Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat igazgatója, aki szerint azonban józan ésszel bizonyos előírások teljesíthetőek és számon kérhetőek.
A Tega idén is beveti azt a nyolc kerékpáros zöld járőrt a város környéki kirándulóhelyeken, mely tavaly már elég sikeresen dolgozott: májusban indulnak a hét végi ellenőrzések, és egészen októberig tartanak. A zöldek nem bírságolással, hanem figyelmeztetéssel próbálják rábírni a patakpartokon, erdőszéleken üdülőket arra, hogy legyenek tekintettel környezetükre, és szemetüket vigyék haza. Szükség esetén, természetesen, kihívhatják a karhatalmi szerveket (rendőrség, csendőrség, helyi rendőrség), erre azonban eddig nemigen volt szükség, az emberek többsége megértően fogadta a környezetvédőket – bár az otthagyott, eldobigált hulladék mennyiségét ez nem nagyon csökkentette, idén is több önkéntes csoport, civil szervezet, még a Tega Rt. irodai személyzete is tervez városszéli tisztogatást. Bográcso­lással, jutalomként, de a jó példa kedvéért is.
Tóth-Birtan azt nem tartja megvalósíthatónak, hogy Előpatak felé a hetes kilométerig és fel Sugásfürdőig felszerelt piknikezőhelyeket építsenek ki: ha az önkormányzat meg is tenné a polgárokért, hatalmas kiadásokkal járna, a Szemerja-patak melléke pedig nagyrészt közbirtokossági terület, onnan akár ki is tilthatnák a tulajdonosok a hívatlan vendégeket, mert ilyen mértékű beruházásokra aligha kötelezhetnek magánszemélyekből álló társulást, ez tehát kevéssé életképes elképzelés, és nem valószínű, hogy az ország más tájain nagyobb sikerrel alkalmazható. A józan eszünket fogjuk használni, ahogy eddig is – összegezett.

Bokor Gábor, Demeter J. Ildikó, Iochom István