Breiviket 77-szeres gyilkossággal vádolják. Tavaly júliusban nyolc emberrel végzett, amikor pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Támadássorozata a valaha volt legtöbb áldozatot követelő terroristaakció volt Norvégiá­ban, és teljesen váratlanul érte az egész országot. A per összesen tíz hétig tarthat, aminek végén legalább huszonegy év börtön vagy elmegyógyintézeti kezelés várhat rá.
Ügyvédje szerint Breivik vallomása kulcsfontosságú annak megállapítására, hogy épelméjű-e védence, ezt akarják majd bebizonyítani hasonló nézeteket képviselő tanúk beidézésével is. A tárgyaláson 162 ügyvéd képviseli az áldozatok családtagjait, illetve a túlélőket.
A vádlott már a tárgyalás első napján náci karlendítésre hasonló mozdulattal köszöntötte a bíróságot, és nem ismerte el annak illetékességét. Szerinte a bíráknak olyan politikai pártoktól van a mandátumuk, amelyek a multikulturalizmust támogatják. Breivik elismerte a gyilkosságokat, de ártatlannak vallotta magát. Szerinte önvédelemből követte el, és nem terroristacselekményről van szó. Mint mondta, támadásaival megbüntette azokat az árulókat, akiknek "bevándorlásbarát döntései miatt beszennyeződött a norvég vér". A norvég tömeggyilkos nem tanúsított megbánást, azt mondta, hogy egy nagyobb polgárháborút akart megakadályozni, és újra megtenné. A kulturális marxistákat nevezte ellenségeinek, akik szerinte a harmadik világ bevándorlóinak adnak menedéket Norvégiá­ban. Úgy vélte, hogy a norvégok öt éven belül kisebbségbe kerülhetnek saját fővárosukban, Oslóban. Mint mondta, tudja, hogy hihetetlen fájdalmat okozott több ezer embernek, de erre szerinte szükség volt. Azt is kijelentette, hogy nem voltak ártatlanok az Utoya szigetén egy ifjúsági táborban meggyilkolt fiatalok, akik aktívan azon dolgoztak, hogy fenntartsák a multikulturális értékeket. Azzal is érvelt, hogy több áldozatnak vezető tisztségei voltak a Munkáspárt ifjúsági tagozatában, amelyet a Hitler­jugendhez hasonlított. Több­ször megismételte: nem őrült, sokkal inkább norvég politikusokat kellene elmegyógyintézetbe zárni.
A második tárgyalási nap kezdetén visszahívták a per öt ülnökének egyikét elfogultságra hivatkozva. A férfi a norvég lapok szerint a tavaly júliusi merényletek után a Facebookon halálbüntetést követelt a merénylőre.
További vallomásaiban a tömeggyilkos leszögezte: csak a halálbüntetés vagy a teljes felmentés lenne logikus büntetés tettéért. Szerinte szánalmas lenne, ha börtönbe zárnák. Hang­súlyoz­ta: nem fél a haláltól, és példaképnek tartja az al-Kaidát és a szerb nacionalistákat. Ki­hal­l­ga­tása során azt is leszögezte: létezik az úgynevezett Templo­mos Lo­va­gok elnevezésű iszlámellenes szervezet – amelynek létét az ügyészek kétségbe vonják. Szerinte a szervezet független sejtekből áll, amelyek bármikor támadásba lendülhetnek. Az állítólagos szervezet létezése vagy nem létezése kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy Breivik épelméjűnek nyilvánítható-e, mert ha igen, börtönbüntetés vár rá. Ha viszont nem épelméjű, akkor pszichiátriai ke­zelésnek kell alávetni őt. A vádlottnak az az érdeke, hogy épelméjűnek nyilvánítsák, ellenke­ző esetben hiteltelenné válik politikai érvelése.
Breivik elmeállapotának megállapítására eddig két kísérlet történt. Az első, még novem­berben készült vélemény elmebetegnek minősítette, a szakértő szerint paranoid skizofréniában szenved, ezért nem volt beszámíthatónak tekinthető. Az előző héten nyilvánosságra hozott új pszichiáteri szakvélemény szerint azonban épelméjű, és ezért büntetőjogi­lag felelősségre vonható. (az Origo.hu nyomán)