A kormány nyilvánosságra hozta a Széll Kálmán-terv felújított változatát, amit Széll Kálmán-terv 2.0-nak nevez, és amely idén összesen 155, jövőre körülbelül 600 milliárd forintos megszorító csomagot tartalmaz. A kormány azt állítja, hogy a csomagnak kicsivel több mint felét kiadáscsökkentés teszi ki (idén 58, jövőre 52 százalék), a bevételek emelése enyhén elmarad a spórolástól. Ez kell ahhoz, hogy a deficit a GDP 2,5, illetve jövőre 2,2 százaléka legyen, ahogyan azt a kormány már egy éve ígérte az Európai Bizottságnak, és amihez Brüsszel is tartja magát.
Az egyes lépések közül idén a legtöbbet a konyhára az önkormányzati kiadások megnyirbálása hozná. Ennek tartalmáról keveset árul el a konvergenciaprogramot is magában foglaló Széll-terv 2.0.

Lesz a sárgacsekk-adó, a telefonadó
A sárgacsekk-adót 2013 elejétől vetnék ki, mértéke 0,1 százalék lesz, a program szerint alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra, így a készpénzfelvételre és -befizetésre, a banki átutalásokra, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra (többek között a sárga csekkekre) terjedne ki. Az új sarcból alsó hangon is 130 milliárdot vár a kormány, de elképzelhetőnek tart 230 milliárd forintot is.
A hivatalos kormányzati elképzelés szerint a telefonadó minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után két forint lesz, és idén év közepén már életbe is lép. Az adó idén 30, jövőre 52 milliárd forinttal gyarapíthatja az államot. A programban nincs szó az internetadóról.

Magán is spórol az állam
A központi szinteken is érvényesül a spórolás, legalábbis a kormány tervei szerint. Csaknem 45 milliárd forintot fagyaszt be a kormány a minisztériumoknál, a vagyonkezelő szervnél, a társadalombiztosítási alapoknál, és pár milliárdot lecsíp az önkormányzati támogatásból is. Tízmilliárd megtakarítást eredményezhet a gyógyszertámogatás mérséklése.
Újdonság, hogy az állam nem csak azon spórol, hogy az iskolák fenntartását az önkormányzatokra hagyja, de a szakmai irányításhoz elveszi az önkormányzatok bevételeinek egy részét. A kormány újraosztaná a gazdag önkormányzatok pénzét is. Úgy kívánja kiegyenlíteni a gazdag és a szegény települések közötti egyenlőtlenségeket, hogy hozzányúlna az önkormányzatok sajátos bevételeihez.
A második Széll Kálmán-terv vállalkozásokat érintő lépései közül az egyik legjelentősebb az építőiparban felhalmozódott, az ágazati szövetség adatai szerint 400 milliárd forintra rúgó lánctartozások felszámolása. A cél elérése érdekében többek között jövőre létrehozza a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ), amelynek szakvéleménye alapján a bíróság dönthet a vitás esetekről.
A magyar ipar kitörési pontjainak külön fejezetet szentel a program, a konkrét ágazatok közül a terv a logisztikát, az elektronikát és a járműipart nevesíti.