Akkor jó a játék, ha önfeledten és tiszta lélekkel viszonyultok egymáshoz: akkor sok pici csoda történik a színpadon és a közönségben, olyanok, amelyeket a felnőttek sem mindig tudnak megmagyarázni.
Legszívesebben mindenkit megölelnék, de ezt nem lehet, így csak remélem, hogy találkozunk még – Zakariás Zalán rendező és zsűritag ezekkel a szavakkal zárta az idén immár hatodik alkalommal megszervezett gyermekszínjátszó találkozót, amely a Váradi József-iskola egyik tanítónőjének, Péter Kingának a kezdeményezéséből nőtt egyre igényesebb Szent György-napi rendezvénnyé.
Ami először csak iskolán belüli kísérlet volt, az ma már megyei rangú előválogatásokon átesett iskolás csoportok országos seregszemléje, és nem is fér el egy napba: tegnap az I–IV., ma az V–VIII. osztályos diákok, összesen 316-an mutatták-mutatják be a tanítók, tanárok által rendezett rövid darabokat. A fejlődés látványos, a kezdeti sete-suta megoldások, jól-rosszul megtanult szövegek helyett egyre jobban átgondolt, alaposan begyakorolt produkciókkal álltak ki a csapatok, egymásnak és a bírálóbizottságnak is nagy örömére.
A kicsik újfent bebizonyították, hogy a népmese megunhatatlan: a hét előadás közül négyet ebből a közös örökségből merítettek, és volt egy népmonda is, a székelyudvarhelyiek saját városukról hoztak történetet. Két kortárs darabot is játszottak: Fodor Sándor Csipikéjét a marosvásárhelyi, Devecsery László A csodatévő fakéreg című meséjét a kovásznai gyermekek. A zsűri nagy bajban lehetett, mert igen elnyúlt a rangsorolás; csapatonként több alakítási különdíjat is osztottak, összesen 38-at, a fő- és mellékszereplőknek is. Első díjat ketten, a Csicser és Budvár mondájával a székelyudvarhelyiek, A rátóti csikótojással pedig a házigazda iskola kisdiákjai kaptak; a második helyezett szintén váradis osztály, A széttáncolt cipellőkkel, harmadikként a marosvásárhelyiek Csipike-feldolgozása és a torjai Kicsi Antal-iskola csapata végzett A kis kanásszal (képünkön). Dicséretet a brassói Áprily Lajos Kollégium nyert A három mészárossal, ők vitték haza a legtöbb különdíjat is, a tehenek, varjak és bárányok alakítását igen nagyra értékelték a szakmabeliek. Nagy-Kopeczky Kálmán színművész megköszönte a gyermekeknek a bemutatott sok jó ötletet, és megígérte, hogy ezeket később maguk is felhasználják.
Ma még lehet tanulni valamit a nagyobbaktól, de annak is érdemes beülnie a Váradi József-iskola dísztermébe, aki csak egy jó programot keres a délelőtti órákban.
