A magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz – ezt ígérte Áder János, a tegnap megválasztott köztárasági elnök parlamenti beszédében, amelyben méltatta elődeit, szólt a teljesítmény megbecsülésének fontosságáról, és jelezte: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni fogja.
A politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder 262-t kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Megbeszélni közös dolgainkat
Magyarország népe sikerre született – jelentette ki a köztársasági elnöknek választott politikus, akit a Fidesz–KDNP jelölt az államfői tisztségre. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, "néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk". József Attilát idézve úgy fogalmazott, "a múltat be kell vallani". "Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból" – hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: "hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk önmagunknak. (...) Amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Mert egy országunk van." Áder János szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, "de a mi hazánk Magyarország". Deák Ferenccel szólva úgy fogalmazott, "Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni". Köszönetet mondott támogatóinak és bírálóinak egyaránt. Mint mondta, ez így együtt fejezi ki mindazt, amit a demokrácia és a nemzet egysége jelent. A demokrácia igazsága ugyanis mindig vitákban születik meg, amelyek lehetnek élesek, kemények, de sohasem hiányozhat belőlük egymás tisztelete. Meggyőződése ezért – folytatta –, hogy a magyarok elsősorban azzal bizonyíthatják életrevalóságukat, ha mindig képesek lesznek, "ha lehet, szép szóval, ha kell, kemény érveléssel, de mindig a tisztelet hangjánál maradva megbeszélni közös dolgainkat".
Elődeitől is idézett
Elődei szavait is idézte beszédében a megválasztott államfő. Göncz Árpád megválasztása utáni parlamenti beszédéből azt elevenítette fel, amikor a volt államfő azt mondta, hogy nem fél a vitáktól, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát és érdekeit. Ma már világosan látszik, "mennyire igaza volt" Göncz Árpádnak – tette hozzá. Mádl Ferenc szavaiból a belső béke fontosságának és a nemzet egysége szolgálatának hangsúlyozását emelte ki Áder János, aki szerint a néhai államfő türelmére és becsületére ma is nagy szükség volna. Sólyom Lászlótól azt idézte, hogy "az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megőrzi és bátorítja; a sokféleségből nem szürke átlagot akar kikeverni, hanem egy ideált: Magyarország arcát, ahogy az emberek ünnepnapon szeretik magukat látni". Schmitt Pál pedig arra figyelmeztetett – emlékeztetett –, hogy a legutóbbi választáson "a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, és ugyanakkor óriási felelősség". Mindez azt is jelenti – mondta Áder János –, hogy bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség. Kijelentette: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni, az alaptörvényben rá rótt felelősséget pedig viselni fogja.
A haza minden előtt
A 2009-től európai parlamenti képviselőként dolgozó politikus szerint ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy új alapokra helyezzük jövőnket. Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. "Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeresztendős alkotmányos fejlődésében" – jelezte, hozzátéve: az új alaptörvény minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a XXI. század alapkérdéseire és kihívásaira. Áder János azt ígérte, a magyar érdekek és a magyar értékek, a gazdasági, tudományos, kulturális érdekek és értékek szószólója lesz. "A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat" – mondta, majd azzal folytatta: elégedett lenne, ha öt év múlva azt mondhatná, hogy sikerült közös nevezőre jutni legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben, így például a teljesítmény megbecsülésében, amellyel véleménye szerint régóta adósai vagyunk önmagunknak. "Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak" – fogalmazott az új köztársasági elnök, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni "közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé".
Áder János üzent mások mellett az édesanyáknak, az időseknek, a fiataloknak, "a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozóknak", a fogyatékkal élőknek, a hívőknek és a nem hívőknek, a nemzeti kisebbségek tagjainak, 1956 hőseinek és a határon túli magyaroknak is. Hozzátette azt is, "szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket: barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük". Végül szólította szülőföldje, a Rábaköz lakóit, akik – mint mondta – arra tanították őt, hogy "csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét". Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: "A haza minden előtt". A képviselők vastapsa után a jelenlévők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt.
A kormányoldal elégedett
Elégedetten nyilatkozott Orbán Viktor kormányfő Áder János köztársasági elnökké választását követően, szerinte a parlament a legjobb döntést hozta. Az MSZP ezzel szemben a miniszterelnök emberének tartja Áder Jánost, akitől a Jobbik azt várja, emelkedjen felül pártidentitásán, míg az LMP úgy gondolja, olyan jelöltet kellett volna találni, aki a pártpolitikai érdekeken túlmenően is képes megtestesíteni a nemzet egységét. Orbán Viktor szerint Áder János megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta most, hogy az alaptörvény "bejáratása, stabilizálása" a feladat. A kormányfő megismételte korábbi nyilatkozatát és "horgonyembernek" nevezte az államfővé választott politikust. Közölte: "minden ember olyan teljesítményt nyújt, amilyen ember. Mi jól ismerjük a köztársasági elnököt, tiszteljük, nagyra tartjuk, egy horgonyember". Schmitt Pál volt köztársasági elnök is elmondta véleményét utódjáról, szerinte Áder János legitimitása és politikai előélete is százszázalékos, a köztársasági elnök maradéktalanul ellátja majd a demokrácia védelmét és megtestesíti a nemzet egységét. A közelmúltban doktori címének megfosztása miatt lemondott államfő nagyon jó választásnak tartja Áder Jánost a posztra. "Kétharmadot kapott a parlamenttől, és ez a kétharmad az egész ország kétharmadát képviseli" – mondta.
Politológusok a székfoglalóról
Az MTI által megkérdezett politológusok elsősorban azt hangsúlyozták, Áder János a pártok és politikai oldalak felett állóságát hangsúlyozta. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője elmondta, voltak ugyan olyan találgatások, amelyek szerint Áder János – az eddigi gyakorlatot követve – a parlamenti voksolást követően rögtön ismerteti köztársasági elnöki programját, ám ő ehelyett azt választotta, hogy "bizonyos értelemben újrapozícionálja magát". Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint Áder János beszéde tipikus államfői székfoglaló volt sok közhellyel és gesztussal. Úgy látja, utóbbiak közül különösen figyelemre méltó, hogy az új köztársasági elnök Göncz Árpádot idézte, amikor úgy fogalmazott: "első szavam a köszöneté". Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint érthető Áder János konszenzuskeresése, hiszen Áder személyével szemben a leggyakrabban megfogalmazódó kifogás "pártkatona-múltjával kapcsolatos". Kiemelte: Áder János ezért egyik legfontosabb feladata lesz bizonyítani, képes felülemelkedni a Fideszhez kötődő múltján és pártérdekektől mentesen ellátni feladatát.