Naponta szerzünk tudomást arról, hogy milyen csodálatosan működik kies hazánkban a demokrácia, amely már két évtizede ránk köszöntött. Lehet, hogy sokaknak csupa jót hozott, s reménykedtünk is az elején, hogy változások részesei leszünk, de sajnos, csalódnunk kellett.
Naponta tapasztaljuk, hogy cinikus, emberellenes kormányaink csupa eszement, logikátlan törvényeket képesek kipréselni magukból. Rendszeresen szembesülnünk kell azzal, hogy csak megrövidítenek bennünket, de juttatásainkat nem úgy kapjuk meg, ahogy kellene. Hát milyen ország az, ahol mindenkinek csak fizetnie kell? Már se szeri, se száma annak a sok sanyargató rendeletnek, amellyel zsarolnak, a kormány által kiagyaltak már nem segítenek rajtunk, mert mindig hazugsághalmaz kíséri őket.
A rendszerváltás után megleptek a privatizációs kuponokkal, amelyek papírkosarak süllyesztőjében lelték halálukat anélkül, hogy valami hasznukat vettük volna. Utána utazási jegyeket kaptunk azzal az ígérettel, hogy élelemre váltják annak, aki nem tud utazni – ez még azóta is várat magára. Éhkoppra jutnánk a jegyre kapott elemózsiától... Később arról is szólt a fáma, hogy a második világháború hadiárváit kártalanítják kérelem alapján. Ez is humbug volt. Létesítettek sok irodát, járatták az embereket, fordíttattak, hitelesíttettek – jó haszonnal járt a vállalkozás, de végül csak egy lila iktatópapírral több duzzasztja a vastag iratcsomókat, mert az "írástudó" képviselők nem jól értelmezték a törvényt. Ismét hazudtak...
Húsz éve folyik, illetve csepeg a jogtalanul elvett egyházi és magánvagyonok visszaszolgáltatása, de most kérik a haladékot, mert szülik az új törvényt, hogy csak kis százalékban kelljen fizetniük, mert a minimális törlesztésre sincs pénzük. Hát hová lesz az államkasszába sokszor jogtalanul besepert milliárdok tömkelege? Azt mind elsétafikálják, elpancsolják és elszavazzák a bársonyszékekben szunyókáló korifeusok?
Most újabb rafinériára készülődnek Bukarestben: megadóznák a túl nagy vagyonokat, ami nekik van, azaz ezt nem szavazzák majd meg. Pedig jó lett volna ezt hamarabb kiagyalni, és ne az éhbérért dolgozó munkavállalók, köztisztviselők, szerényen kereső pedagógusok kicsiny jövedelmét nyirbálták volna meg, mert egy pedagógus házaspár a 25 százalékos levonás után csak fél fizetést vitt haza. És nemrég még fizetésemelésről hazudoztak! Hát ez nem az.
Megdöbbentő, hogy a brutális törvényeket hozó kormány szemében az emberi élet a legolcsóbb. Nem számít, hogy százezres rendű az öregek elhalálozása – sebaj, legalább megmarad a nyugdíjuk, és ezt az egészségbiztosítónak adják, hiszen ott is állandóan apad a bevétel a hibás törvény okozta bércsökkentések miatt. Ez is blöff, mert aki megbetegedik, annak mindenütt ki kell nyitnia a pénztárcáját, és most is szigorításokon agyalnak az általunk megválasztott honatyák...
A legutolsó baklövés, a rosszul kiszámított 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulék most valóban kiverte a biztosítékot. Felvetődik sokunkban a kérdés, hogy kik hozzák a törvényeket Romániában, hogy alkalmazzák, és miként ellenőrzik? Úgy gondolom, hogy a jogalkotók nem dilettánsok, mégis elég későn jöttek rá, hogy hibáztak – de az már vérlázító, hogy visszamenőleg nem kapjuk meg azt a járulékot, amivel becsaptak. Hogy megy ez a törvényértelmezés?
A napokban a földbérletből származó jövedelem-bevallásunkat kellett leadnunk, 2007-ig. Hát amit a gombamódra elszaporodott sóhivatalok az államnak behajtanak, azt lehet visszamenőleg alkalmazni, de ami juttatást az állampolgárnak kellene kapnia, arra nincs alapja az államnak? Jobb lenne, ha a kisembert kemény felszólításaikkal nem stresszelnék (hogy ne lenne ennyi beteg és dühös egyén), hanem behajtanák a milliárdos adósságokat az újgazdagok vagyonából, hogy immár a biztosító is jutna több pénzhez, hátha jobb ellátásban lenne részünk. Hagynák abba már az örökös levelezést – hiszen ezzel is tetemes összeget pusztítanak el – , egyszerűsíthetnék a bürokratikus eljárásokat, hiszen akkora paksaméta nyomtatványt kell kitölteni egy ügyintézésnél (persze, román nyelven), hogy egy egész nap firkálhatsz kézzel-lábbal a hivatalokban.
Jó volna, ha mindannyian, akik érintettek vagyunk, rádöbbennénk, hogy eljött az ideje a polgári engedetlenségi akció kezdeményezésének, mert e veszélyhelyzet ellen már nem lehet demokratikus módszerekkel harcolni. Majd, ha megkapjuk a 651 levont lejünket, visszamenőleg kifizetjük a pénzügynek a jövedelemadót, addig egyebütt fitogtassák hatalmukat!
Nagyon érzékeljük, hogy kikkel kellene hadakoznunk. Rendszeres tudósítást kapunk arról, hogy milyen műveltséggel rendelkeznek egyes európai parlamenti képviselők, akiket balkáni szellemük nem akadályoz meg a folyamatos üzérkedésben és a magyarok megalázásában. Sajnos, nem elég hallgatni habzó szájú pocskondiázásukat, most már nyíltan gúnyt űznek, különösen a székely megyék lakóiból, mert ez a jövedelembevallásosdi csak minket érint (más megyékre nem vonatkozik, ott nem ismerik). Követeljük: adják vissza az ellopott pénzünket, hagyjanak békében élni, többet ne ígérgessenek, ne hazudozzanak, részesítsenek emberi bánásmódban, hozzanak olyan törvényeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az ő kényelmüket megteremtő, idős generáció méltósággal élje meg végnapjait.
SZTOLYKA LAJOSNÉ, Kökös
