Balázs Antal tanító kopját állított Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templom kertjébe himnuszunk szerzőinek emlékére.
Azért itt, mert az ötletgazdag tanítómester ebben a városban él, de bizonyos, hogy bármely más székelyföldi településen is helye lehetett volna.
– Himnuszunknak miért kellett emlékkopja?
– Nem kérdéses, hogy hozzánk tartozik, mert székelynek valljuk magunkat. Volt egy kis zavar eredetével kapcsolatosan, Magyarországon sem volt szabad mindig énekelni. Az biztos, hogy Csanády György (Székelyudvarhely, 1895 – Budapest, 1952) vetette papírra szövegét egy borúlátóbb pillanatában. Ő szüleivel menekült át a határon Udvarhelyről, félve attól, ami aztán be is következett. Csanády Kolozsváron volt joghallgató, s ott már ismerte Mihalik Kálmánt (Oravicabánya, 1896 – Szeged, 1922), a zongoristát, festőt, kortársát, aki végül Szegeden orvos lett. A trianoni döntés utáni szomorúságában írta meg a himnusz szövegét Csanády. Rövid versecskéjének, úgy tudom, Bujdosó ének volt a címe. Mihalik szerezte zenéjét, állítólag számos gyimesi csángó dallamhajlítást is használt megírásakor. Számunkra az a lényeg, hogy már az egész világon, ahol magyar emberek élnek, egyre gyakrabban fel-felhangzik a Székely himnusz. Igaz, nem mindig érvényesül méltósága, mert elhangzik néha nem a legalkalmasabb eseményeken: nem farsangi bálok záróéneke kellene legyen, s nem a kocsmai hallgatók között a helye – ezt elmondtam az avatáson is.
– Évfordulóra készítette a kopjafát.
– Csanády György 60 éve, Mihalik Kálmán pedig 90 évvel ezelőtt hunyt el. S ha igaz, akkor 1922-ben, ezelőtt 90 évvel énekelték el legelső alkalommal a himnuszt valahol a Budai hegyekben, székely ruhába öltözött magyar fiatalok. A kopja mellett olvasható a himnusz eredeti szövege. Sokáig nem volt szabad énekelni. Negyven éve azért, mert ki volt írva, hogy beszéljünk románul, utána pedig azért, mert féltek attól az emberek, hogy meghurcolják őket! 1940–44 között "a kicsi magyar világban" sem volt a mindennapi gyakorlatban, mert a Kormányzó úr, joggal, kijelentette: a magyar nemzetnek egy himnusza van! De ha a helyzet így fordult, és mi vagyunk a legnépesebb határon túli magyar tömb a világon, joggal választottunk magunknak himnuszt, van címerünk is, van zászlónk is! Azért faragtam meg ezt a kopjafát, hogy a világon, legalább egy helyen, és miért ne, Sepsiszentgyörgyön, álljon az emléke annak a két tiszteletre méltó hazánkfiának, akiknek gondolatai révén ez a himnusz megszületett. Méltóságteljes volt az avatóünnep.
