Évforduló és emlékezetEmlékkopja a Székely himnusz szerzőinek

2012. május 5., szombat, Kultúra

Balázs Antal tanító kopját állított Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templom kertjébe himnuszunk szerzőinek emlékére.

  • Fotó: Henning János
    Fotó: Henning János

Azért itt, mert az ötletgazdag tanítómester ebben a városban él, de bizonyos, hogy bármely más székelyföldi településen is helye lehetett volna.

– Himnuszunknak miért kellett emlékkopja?
– Nem kérdéses, hogy hozzánk tartozik, mert székelynek valljuk magunkat. Volt egy kis zavar eredetével kapcsolatosan, Magyar­orszá­gon sem volt szabad mindig énekelni. Az biztos, hogy Csanády György (Székely­udvar­hely, 1895 – Budapest, 1952) vetette papírra szövegét egy borúlátóbb pil­lanatában. Ő szüleivel menekült át a határon Udvarhelyről, félve attól, ami aztán be is következett. Csanády Kolozsváron volt joghallgató, s ott már ismerte Mihalik Kálmánt (Oravica­bánya, 1896 – Szeged, 1922), a zon­goristát, festőt, kortársát, aki végül Szegeden orvos lett. A trianoni döntés utáni szomorúságában írta meg a himnusz szövegét Csanády. Rövid versecskéjének, úgy tudom, Bujdosó ének volt a címe. Mihalik szerezte zenéjét, állítólag számos gyimesi csángó dallamhajlítást is használt megírásakor. Számunkra az a lényeg, hogy már az egész világon, ahol magyar emberek élnek, egyre gyakrabban fel-felhangzik a Székely himnusz. Igaz, nem mindig érvényesül méltósága, mert elhangzik néha nem a legalkalmasabb eseményeken: nem farsangi bálok záróéneke kellene legyen, s nem a kocsmai hallgatók között a helye – ezt elmondtam az avatáson is.
– Évfordulóra készítette a kopjafát.
– Csanády György 60 éve, Mihalik Kálmán pedig 90 évvel ezelőtt hunyt el. S ha igaz, akkor 1922-ben, ezelőtt 90 évvel énekelték el legelső alkalommal a himnuszt valahol a Budai hegyekben, székely ruhába öltözött magyar fiatalok. A kopja mellett olvasható a himnusz eredeti szövege. Sokáig nem volt szabad énekelni. Negyven éve azért, mert ki volt írva, hogy beszéljünk románul, utána pedig azért, mert féltek attól az emberek, hogy meghurcolják őket! 1940–44 között "a kicsi magyar világban" sem volt a mindennapi gyakorlatban, mert a Kormányzó úr, joggal, kijelentette: a magyar nemzetnek egy himnusza van! De ha a helyzet így fordult, és mi vagyunk a legnépesebb határon túli magyar tömb a világon, joggal választottunk magunknak himnuszt, van címerünk is, van zászlónk is! Azért faragtam meg ezt a kopjafát, hogy a világon, legalább egy helyen, és miért ne, Sepsiszentgyörgyön, álljon az emléke annak a két tiszteletre méltó hazánkfiának, akiknek gondolatai révén ez a himnusz megszületett. Méltóság­teljes volt az avatóünnep.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 2
szavazógép
2012-05-05: Életutak - :

A titokzatos kovásznai asszony (Gocz Elvira mesél)

Gocz Elvirát 2005. szeptemberében avatták Kovászna díszpolgárává. Akkoriban még Párizsban lakott, de már hangoztatta hazaköltözési szándékát.
2012-05-05: Kultúra - Ferencz Csaba:

Öngólt rúgott az Isten (Czakó Gábor Sepsiszentgyörgyön)

Az irodalomtól az Antikrisztusig húzódott az a szellemi és lelki barangolás, amellyel Czakó Gábor és Bogdán László ajándékozta meg az Írisz Ház közönségét.