A témában már székelyföldi konferenciát is tartottak, ahol leginkább szakemberek vitatták a húsmarhatartás körül felvetődő kérdéseket. A ténylegesen érdekeltek, az egyszerű szarvasmarhatartók előtt a zágoni gazdafórumon esett nyilvánosan is szó az ágazatról. A témában a megye egyik legilletékesebb farmerja, Bende Kálmán (felvételünk) tartott rövid előadást, saját tapasztalataira alapozva beszámolóját.
Bende jelenleg 120 limousin fajtájú húsmarhát tart, közülük negyven anyaállat. Négy évvel ezelőtt, hitelből fogott hozzá a húsmarhatenyésztéshez. Legfontosabb megállapítása: aki húsmarhát akar tartani, annak tudnia kell, hogy az első három évben más jövedelmi forrással vagy olyan tőkével kell rendelkeznie, mellyel finanszírozni tudja a húsmarhák tartását.
Az értékesítés körül nincsenek különösebb gondok – számolt be Bende Kálmán. Itthon általában két euró a húsmarha kilogrammja élősúlyban, de aki ki tud törni az ország határai közül, s egyenesen külföldi felvásárlónak adja el, az sokkal többre számíthat. Neki egyszer sikerült olasz ügyfélnek eladnia marhákat, aki élősúly-kilogrammonként hat euróért vette meg.
Bende meglátása szerint külföldi felvásárlóval az tud előnyösen szerződni, aki legalább 500 húsmarhát tart, és egyszerre legalább 200–250 hízót tud eladásra kínálni. Ez a helyi körülmények között csak a gazdák közötti összefogással valósítható meg – hangsúlyozta. Véleménye szerint a jövő a török piacé, ott érezni a legnagyobb igényt a húsmarhák iránt.
A húsmarhatartás témájához Ötvös Mózes marhatenyésztő is hozzászólt. Szerinte egy-egy gazdának legalább 50 húsmarhája kell legyen, hogy a farmja életképes legyen. Azt viszont jól meg kell gondolni, hogy érde­mes-e egyből felhagyni a tejelő marhák tartásával, mert a kisgazdák számára lényegében a leadott tej biztosítja a havi jövedelmet. Vigyázva, fokozatosan kell rátérni a húsmarhatartásra, hogy a gazda ne maradjon havi jövedelem nélkül, míg értékesíteni tudja az első húsmarháit – hívta fel a figyelmet.