A koszovói albánok és a szerbiai szerbek között nem jöhet létre megegyezés Koszovó státusára vonatkozóan, mert az albánok nem teketóriáznak, a mostani választási győzelmük után kikiáltják teljes függetlenségüket. Ezzel Belgrád nem ért egyet. A szerbek háta mögött az akaratukat a nemzetközi küzdőtéren egyre inkább hallató Oroszország áll, de Koszovó státusát illetően nincs egységes uniós vélemény sem. Észak-Amerika minden bizonnyal elismeri Koszovó függetlenségét, úgy tűnik, Németország sem fog ebben késlekedni. Kérdés, hogy mely országok sorakoznak fel majd Németország mellett.

Magyarország többszörös csapdahelyzetbe került. Ha kikiáltják Koszovó függetlenségét, ez újabb szerb migrációs hullámokat indít el, s amint ezt évszázadok alatt ,,megszokhattuk", a menekültek célállomása a vajdasági magyarság szállásterülete lesz. (,,Békében" is az.) Ha kitör egy újabb balkáni háború a szerbek és az albánok között, ismét a magyarok húzzák a rövidebbet. Máris több tucat bácskai magyar férfi — tartalékos szerbiai katona — kapott behívót. A magyar külügy és a kormányzat ahelyett, hogy ez ellen szót emelne, s diplomáciai lépéseket tenne, bedugja a fülét, elkendőzi a szemét, s úgy tesz, mintha a behívók a szerbiai katonai reform végrehajtásával függenének össze. Kétkulacsos és az uniós tagállamok számára elérhetetlen álláspontja volt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőnek is Kostunica szerb miniszterelnök budapesti látogatása során, óva intette Európát, hogy ne tegyenek egyoldalú lépéseket a szerb—albán konfliktus kezelését illetően. Kostunica félreérthetetlenül kifejtette, hogy Koszovónak Szerbia részeként maximális jogokat biztosítanak, de függetlenség, az nincs, mert az sérti a szerb alkotmányt. Kostunica látogatása alkalmával Szili Katalin is arról beszélt, hogy meg kell előzni a fegyveres konfliktust, s arról is szólt, hogy Szerbia és Magyarország között szorosak a politikai és gazdasági kapcsolatok.

A vajdasági katonai behívókról egy szó sem esik. Arról sem, hogy a koszovói rendezésnek milyen magyar kisebbségi vonatkozásai lesznek. A magyar szakállamtitkár, Udvardi Iván azt is megfogalmazta, hogy Koszovó elszakadása egyedi eset, nem lehet precedens értékű és hivatkozási alap más kisebbségi ügyekben. Antal Árpád háromszéki képviselőnek erről teljesen más a véleménye. Ő a koszovói szerbek státusának rendezésében hivatkozási alapot lát az erdélyi autonómiák megteremtéséhez.