Az Ungureanu-kabinet április 3-i rendelete nyomán több mint 648 millió lejt kaptak a közigazgatási egységek tartozásaik törlesztésére, illetve a folyamatban levő munkálatokra. Victor Ponta miniszterelnök korábban bírálta az előző kabinetet, mely szerinte törvénytelenül költött el 170 millió eurót a kormány tartalékalapjából, és politikai kritériumok alapján osztotta szét azt.

Pénzügyi amnesztia közalkalmazottaknak
Ellenszavazat nélkül fogadta el tegnap a képviselőház a közalkalmazottak pénzügyi amnesztiájáról szóló törvénytervezetet. Az intézkedés közel 300 ezer, közszférában foglalkoztatott személyt érint, akit a számvevőszék a 2008 és 2010 között kapott bérpótlékok visszafizetésére kötelezett arra hivatkozva, hogy a pénzt jogtalanul utalták ki. Az összegek kiutalásáról azonban a kollektív munkaszerződések, illetve a helyi vagy megyei tanácsok határozatai rendelkeztek. A jogszabályt április 23-án elfogadta a szenátus plénuma, tegnap pedig törvényerőre emelkedett azáltal, hogy az ügyben döntő kamara, a képviselőház is igent mondott.

Napirenden a Borbély-dosszié
Máté András RMDSZ-es frakcióvezető javaslatára visszaküldte tegnap a képviselőház a jogi szakbizottsághoz azt az ügyészségi kérést, amely Borbély László RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának megvonására irányul. Borbély ellen bűnvádi eljárást indítana a korrupcióellenes ügyészség, de csak akkor teheti meg, ha a képviselőház megvonja a képviselő mentelmi jogát. A volt tárcavezetőt befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsítja a vádhatóság. Florin Iordache, a jogi bizottság alelnöke szerint azért kérték az iratcsomó visszaküldését a szakbizottsághoz, hogy annak valamennyi tagja tanulmányozhassa azt. Április 10-én ugyanis, amikor a bizottság a mentelmi jog megvonásának támogatásáról határozott, az akkor még ellenzékben lévő Szociál-Liberális Szövetség honatyái parlamenti sztrájkban voltak, és nem vettek részt a törvényhozás munkálatain, így a szakbizottság említett ülésén sem. Borbély László tegnap felkérte a jogi bizottság minden tagját, hogy olvassa el az ügyében összeállított dossziét, és a téma ismeretében szavazhasson, egyúttal ártatlanságát hangsúlyozta. Hozzáfűzte: reméli, minél hamarabb döntés születik a bizottságban és a plénumban is.

Sürgetik a schengeni csatlakozást
Románia schengeni csatlakozásának támogatását kérte Hollandiától Traian Băsescu államfő, aki tegnap fogadta hivatalában a bukaresti holland nagykövetet. Matthijs van Bonzel ezúttal átadhatta megbízólevelét is, decemberi kinevezése óta ugyanis csak most fogadta őt először az államfő. Holland források korábban azt állították, hogy Băsescu szándékosan várakoztatja a nagykövetet, ezzel fejezve ki tiltakozását az ellen, hogy Hága megvétózta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Az elnöki hivatal közleménye szerint Băsescu azt kérte a diplomatától, hogy Hollandia tartsa tiszteletben az Európa Tanácsban márciusban hozott döntést, miszerint szeptemberben határozzanak a schengeni tagállamok belügyminiszterei a két ország csatlakozásáról. Van Bonzel arról biztosította Traian Băsescut, hogy nagyköveti mandátuma idején erősíteni fogja a két ország kapcsolatait, és elősegíti a román hatóságok és a holland parlament közötti párbeszéd kialakulását, hogy a hágai törvényhozó testületnek megszűnjenek a fenntartásai a két ország schengeni tagságával szemben. Romániának és Bulgáriának már tavaly márciusban kellett volna csatlakoznia a schengeni övezethez, de ennek halasztását előbb Franciaország és Németország kérte arra hivatkozva, hogy Bulgáriában és Romániában még igen elterjedt a korrupció. Ezt követően Finnor­szág és Hollandia emelt kifogást, majd idén márciusban már csak Hága vétózta meg a két ország schengeni csatlakozását.