A városképet, életterünket, de még közérzetünket is nagyban meghatározza a közterületek, zöldövezetek állapota, hiszen jóleső érzéssel tölt el, ha rendezett virágágyások, üde színfoltok oldják az aszfalttenger szürkeségét – a zöldövezetek karbantartása pedig bizony a település lakóiról, vezetőiről is sokat elárul.
Májusban különösen látványosan borul virágba a természet – városainkban általában a kertészetek gondoskodnak arról, hogy az ott élők számára is barátságosabb környezetet alakítsanak ki. Mennyi pénzbe kerül mindez, milyen növényeket használnak, milyen gondokkal szembesülnek a kertészet munkatársai – ezekre a kérdésekre kerestük a választ Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön.
Kevesen dolgoznak Kézdivásárhelyen
A céhes városban a parkok és zöldövezetek karbantartásával a polgármesteri hivatal városgazdálkodási részlegéhez tartozó kertészet és a Gosp-Com Kft. foglalkozik. Szántó Csaba, a városháza irodavezetője arról tájékoztatott, hogy a fák nyesését két szakember végzi, de elkelne még egy-két ember, mivel ketten nehezen birkóznak meg a feladattal. Munkájukat nagyban segíti a Nagyatád testvérváros önkormányzatától ajándékba kapott létrás tűzoltókocsi.
A kertészeti részleg vezetője Szolga András, tőle a virágültetésről és a tavaszi munkálatokról érdeklődtünk. Elmondta: a polgármesteri hivatal két üvegházzal rendelkezik, az egyik a Molnár Józsiás park végében, a másik az Orbán Balázs utcában található. Az utóbbi mellé építik fel a Dániából vásárolt ezer négyzetméteres, használt üvegházat. A munkálatokhoz ebben a hónapban hozzálátnak, mivel a meglévő fenntartása – főleg télen – óriási összegbe kerül. A kertészetben húszan dolgoznak, köztük egy mérnök és egy csoportfelelős. A város területén elvégezték a tavaszi ültetéseket, árvácska, kéknefelejcs és begónia került a gruppokba a Gábor Áron téren, a Millennium és a Molnár Józsiás parkban, valamint a három körforgalmi szigeten. Árvácskából ezer palántát vásároltak, mert a saját termesztésű nem volt elég. A két üvegházban évente fajtánként három-négyezer palántát nevelnek. Hamarosan kezdődik a magszedés, hogy jövőre több palántát tudjanak kiültetni. Május végén zajlik a második ültetés, amikor büdöskét, oroszlánszájat, kannavirágot, díszcsalánt stb. tesznek a virágágyásokba. A Gábor Áron téri díszvázát is beültetik többszínű virággal. A napokban a villanypóznákra is visszakerülnek a muskátlis cserepek. A két park zöldövezetének karbantartása, valamint az élő sövények rendszeres nyesése szintén hozzájuk tartozik – fűzte hozzá Szolga András.
A Gosp-Com Kft.-hez hét zöldövezet-karbantartó tartozik. Felelősük Szabó Dénes, akitől megtudtuk, hogy a város területén öten nyírják a füvet, egy női alkalmazott a terepet készíti elő és gereblyéz, a hetedik emberük pedig Nyujtódon tevékenykedik. Április elsejétől 24-éig a zöldövezeteket készítették elő, a tél folyamán felgyűlt szemetet tüntették el, 24-étől vágják a füvet. Az Achim András utcában és környékén kezdték el a karbantartást, majd a Szabadság utca déli oldala és a Petőfi utca, illetve a Rózsa negyed következett, jelenleg az Ady negyedben dolgoznak. Kéthavonta kerülnek vissza egy-egy helyre. A csoport városszinten mintegy tizenöt hektáros területen végez zöldövezet-karbantartást.
Kovásznán szakcégre bízták
Húszezer virágpalánta kerül hamarosan a kovásznai parkok, körforgalmak ágyásaiba. Főként büdöskét, szálviát, verbénát ültetnek. A munkát a zabolai Sidó György kertészete végzi, tavaly is ők tartották rendben a város zöldövezeteit.
Saját, napszámosként alkalmazott munkásaik vezetik a tevékenységet, mellettük dolgoznak a szociális munkát végzők is. A Sidó-kertészet maga állítja elő a szükséges palántákat, így azokat kedvezményesen, termelői áron kapja meg a város – mondta Thiesz János alpolgármester. Szerinte csak előnyük származott eddig abból, hogy szakcégre bízták ezt a munkát. Egyrészt, mert a saját kertészet fenntartása költséges, másrészt, mert a valóban látványos zöld terek kialakításához elengedhetetlen a szakemberek tudása – jegyezte meg az alpolgármester.
A virágpalánták elültetése után sor kerül a sérült sövények, díszbokrok helyettesítésére is. A villanyoszlopokat, a patakmeder kő támfalát folyómuskátlikkal díszítik. Műanyag edények helyett speciális, könnyen függeszthető, újrafelhasználható zsákokba ültetik a muskátlikat.
Tavaly akadtak gondok a virágágyások körül, több helyen felelőtlen polgárok kitépték, hazavitték a frissen ültetett palántákat. Idén szeretnék ezt elkerülni, így folyamatosan szem előtt tartják a virágos részeket.
Ha lopják, újrakezdik
Barabás István cége négy éve látja el Barót zöldövezetének karbantartását. A fiatal vállalkozó úgy véli, munkájuk sikeres, láthatóan más a város arculata, amióta a hét nagyobb virágágyást ők tervezik, saját nevelésű virággal beültetik, majd fél éven át gondozzák.
Az ágyások beültetése májusban kezdődik, ám a tényleges munka már a tél folyamán indul, amikor melegágyakban nevelik a több tucat fajta növényt. A változatosságra oda kell figyelniük, mert a város különböző részein található gruppok más-más fényviszonyokat kínálnak, márpedig ahhoz alkalmazkodniuk kell, ha azt akarják, hogy az első fagyokig virágozzanak. A katolikus templom előtti téren és a tanács kertjében a félárnyékos helyekre begóniát, impatienst (pistikevirágot), lobéliát, ternyét és tátikát, a református templom elé naptűrő virágokat (szálvia, gazánia, büdöske), a külső tornaterem és a bányászszobor környékére a tűző napot is elviselő petúniát, kannavirágot, zinniát és cseppvirágot ültetnek. A Delney cég előtti terecskére egynyári virágok, a posta előtti térre pedig évelő virágok kerülnek, pünkösdi rózsa, pázsitviola, flox, bőrlevél és tűzeső fogja díszíteni a forgalmas helyet. "Meglehetősen sok munkával jár a körülbelül kétszázötven négyzetméter virágágyás folyamatos karbantartása, ám örömet is jelent, hiszen kezünk munkája nyomán szépül a város. Sajnos, megtörténik az is, hogy tönkreteszik az ágyásokat – három esztendeje azt akartuk, hogy a Rózsák tere méltó legyen a nevéhez, ám a rózsatövek hatvan-hetven százalékát heteken belül ellopták. Mi ilyenkor újból nekifogunk, s pótoljuk, mert a város lakói igenis igénylik a szépen karbantartott virágágyások látványát, mi pedig nem akarunk csalódást okozni nekik" – magyarázta.
Sok munka, kevés pénz
A Szent György Napokra Sepsiszentgyörgyre hazatért régi ismerős elismeréssel mondogatta: szép lett ez a város. Kertészember lévén, nem nehéz kitalálni, mire utalt. A külcsínt a látvány adja meg: a mindig épp nyíló virágok, az ápolt gyep, a bokrok, a fák. Nem tudja a hazatért régi ismerős, s talán sok városlakó sem: hogy ilyenné legyen a város, rengeteg munkába kerül – de nagyon kevés pénzbe. A közterületek gondozását ugyanis a városi kertészet végzi, a kiültetett növények java részét is az Árkosi úton levő telephelyen termelik.
Minden a melegházakban kezdődik. Ahol télen sem áll meg a munka, az összesen 2644 négyzetméter felületű üvegház felét fűtik, itt ültetik a virágmagokat, pikérozzák, nevelik kiültetésre. A magok pedig az elmúlt évi termésből származnak, ugyanis a közterületi virágágyásokban amolyan vetésforgó-ültetés zajlik: mindig az évszaknak megfelelő növényeket telepítenek, amint virágzásuk lejárt, kiszedik, visszaviszik a kertészetbe, szárítják, a magokat begyűjtik – és folytatódhat a körforgás. Persze, időnként fel kell újítani az állományt, ilyenkor vásárolnak magokat. Évente olyan tízezer lej körül költenek magokra, gumókra, tápszerre, növényvédő szerekre; a többi "csak" munka, de az rengeteg. Mert nem elég évente háromszor-négyszer újraültetni a virággruppokat, azokat gyomtalanítani, kapálni, állandóan locsolni, de időnként (elég gyakran!) pótolni is kell a hiányokat: természetes módon, de "segítséggel" is válnak foghíjasokká az ágyások. A mondás ugyan azt tartja, virágot lopni nem bűn, azért mégsem kellemes a kertészeknek, amikor reggel azt látják, az előző nap elültetett kétszáz kálából fele sem maradt. Van, akinek a körforgalmak zöldövezetébe ültetett hatalmas Aloe vera zavarja a szemét, számtalanszor előfordult már, kitépve, megtaposva találtak rá a növényre; ezeken legtöbb esetben a visszaültetés sem segít. A kertészetben hozzászoktak már a "jó szentgyörgyi szokáshoz", mindig a szükségesnél nagyobb mennyiségben termelik a virágokat, hogy maradjon a pótlásra is. Na meg a lakótársulásokat is innen látják el.
A melegház mellett üveggel fedett melegágyak, innen kerülnek ki a városba a virágok. Most épp a villanyoszlopokra szerelt tartókba szánt muskátlik, idén nagyobb edénybe ültetve, hogy még dúsabbak legyenek. A Kökényes patakán túl a csemetés, itt nevelik a díszcserjéket, fákat. Egy sávban a tavaly elültetett platánokból megmaradt egyedek, ezeket vásárolni kellett, többet vettek ebből is: ha elpusztul néhány kiültetett, lehet ugyan utánvásárolni, de az méretben, formában már más lesz, kilóg a sorból. Trágyaraktár, termőföldraktár: nagy kupacok az udvaron. Minden a helyén, a természetes körforgásnak megfelelő sorrendben.
Érdemes egy statisztikai adatsort is közzétenni. Bíró László, a városgazdálkodási részleg vezetője elmondta, tavaly a kiültetéshez szükséges növények mintegy kilencven százalékát a kertészetben termelték: 2100 díszcserjét, 7000 bokornövényt és virágokból körülbelül 220 ezer tövet. A múlt évben összesen 419 facsemetét ültettek ki a városban (platánt, díszmeggyet, vörösberkenyét, kislevelű hársat, juhart, díszalmát), 1100 bokrot, s a megtermelt virágokat mind. 34 helyszínen gondoznak virággruppokat közel ötezer négyzetméteres felületen, fűnyírást pedig több mint 136 ezer négyzetméteren végeznek – és ezek csak a nagyobb munkák.
Összeállításunk szerzői:
BOKOR GÁBOR, HECSER LÁSZLÓ, IOCHOM ISTVÁN, VÁRY O. PÉTER