A KalligraM Kiadó Sepsiszentgyörgyön

2012. május 12., szombat, Kultúra

Megszokhattuk az elmúlt hetek író-olvasó találkozói so­rán, hogy a sepsiszentgyörgyi irodalom iránt érdeklődő közönség kiszámíthatatlan. Ha a Te­me­si Ferenc találkozóján kevesen voltak, még lehetett magyarázni a találkozó szokatlan időpontjával. Sajnálatosan nagypéntekre időzítették.

  • Láng Zsolt, Kukorelly Endre, Mészáros Sándor, Király Kinga Júlia, Murányi Sándor Olivér. Fotó: Mózes László
    Láng Zsolt, Kukorelly Endre, Mészáros Sándor, Király Kinga Júlia, Murányi Sándor Olivér. Fotó: Mózes László

Ezután került sor, a Szent György Napok keretében a Parti Nagy Lajos és Kovács András Ferenc találkozójára. Ez esetben nem panaszkodhatunk, nagyszámú érdeklődő volt kíváncsi a jelenkori magyar költészet két jelentős alakjának beszélgetésére. Most viszont a pozsonyi KalligraM Kiadó találkozójára újra kevesebben jöttek el a vártnál.
S akik nem jöttek el, tulajdonképpen – akárcsak az önfeledten mesélő Temesi Ferenc esetében – csak sajnálhatják, hiszen a kiadó négy prózaírója, Király Kinga Júlia, Láng Zsolt, Kukorelly Endre és Murányi Sándor Olivér felolvasásai és a velük folytatott beszélgetés igazi élmény volt. Olyan prózavilágokkal ismerkedhettek a jelenlévők, amelyek mutatják, hogy a jelenkori írók a valóság újabb és újabb terrénumait hódítják meg. Figyelemreméltó volt, különösen Király Kinga Júliánál és Láng Zsoltnál, az átélt szenzualitás, főként, mert női regényekből ismerhettünk meg részleteket, s mivel a beszélgetés során is sok szó esett a nő írók jelentkezése kapcsán a feminizmusról – amelyet ideologikussága miatt például Király Kinga Júlia határozottan elutasít –, érdekes volt figyelni, miként jeleníti meg nőszereplőjét egy nő és miként egy férfi. Izgalmas volt Kukorelly Endre utazási története is egy öreg ci­gánnyal premier plánban, aki rossz vonatra száll. Murányi Sándor Olivér az anekdotával kísérletezik, egy nászéjszaka bizarr történeteit vágja össze.
A találkozót Mészáros Sándor főszerkesztő vezette be, ismertetve a pozsonyi KalligraM Kiadó és az azonos címmel megjelenő folyóirat történetét. Felvidéki értelmiségiek hozták létre még 1991-ben, azóta az egyik legjelentősebb magyar kiadóvá vált, jelenkori irodalmat is ad ki, de klasszikusokat is, csak emlékeztetnénk itt a Robert Musil négykötetes életműkiadására, vagy a jelenleg is folyamatban lévő, Pier Paolo Pasolini irodalmi életművét bemutató, tízkötetesre tervezett sorozatra. Évek óta megy a Krúdy Gyula-életműsorozat, s vállalták Kosztolányi Dezső regényeinek kritikai kiadását is. A kiadó a kilencvenes évek közepétől kétnyelvűvé vált, nyitott a szlovák irodalom felé, és a szlovákul addig hozzáférhetetlen filozófiai, történelmi, társadalomtudományi művek megjelentetésével a szlovák olvasók körében is népszerűvé vált. Egyébként a KalligraM hatvan-hetven magyar és negyven-ötven szlovák nyelvű kötetet ad ki évente, s érdemes újra hangsúlyozni: a térség egyik legizgalmasabb kiadójává vált. Változatlanul jelentetnek meg jelenkori irodalmat is, erről, amint már említettük, a megjelent írók művei is tanúskodtak, dacosan, vonzóan, felejthetetlenül kezdve párbeszédet az olvasóval.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 24
szavazógép
2012-05-12: Kultúra - Molnár Vilmos:

A szélrózsa magyarjai

Eredetileg, ha jól számolom, Gazda Józsefnek legutóbbi könyvén* kívül húsz kötete jelent meg eddig. Írt művészmonográfiákat Gyárfás Jenőről, Nagy Imréről, Nagy Albertről, Gazdáné Olosz Elláról, valamint művészeti útirajzokat és magyar irodalom tankönyvet is. De legszámosabb könyve – tizenkettő, illetve a mostanival tizenhárom – az úgynevezett oral history (vagy magyarosabban: emlékező történelem) műfajába sorolható.
2012-05-12: Életutak - :

A titokzatos kovásznai asszony (Gocz Elvira mesél, 2.)

Nagytatám "salamoni" bölcsessége
Dálnokon nem kellett éheznem. Anyai nagyapám, néhai Salamon András daliás termetű ember volt. Amikor este hazajött a dálnoki mezőről, megivott egy kis pohárka pálinkát, nem többet!, majd megvacsorázott, és kiült az ajtó elé. Odavett magához, és énekeltünk. Döcögtetett engem a térdén, és mindig ilyen megbízhatóan nyugodt, kedves ember volt. De tudott ám szigorú is lenni!