A világon található gleccsereknek még a számáról is igen eltérőek az elképzelések, kétszázezertől háromszázezerig becsülik, és a róluk szóló tanulmányokból az is kitűnik, mennyire nehéz általános jellemzőiket kimutatni. A két legutóbbi munka a Nature és a Science tudományos folyóiratban jól érzékelteti, mennyire különbözőek lehetnek ezek a fagyott víztömegek.
A párizsi Le Figaro szerint a két tanulmány jelzi, hogy mindmáig tisztázatlan kérdés a gleccserek olvadása, illetve az, hogy a folyamat milyen hatást gyakorol a tengerek vízszintjének emelkedésére. Étienne Berthier, a Legos (Laboratoire d’études en géophysique et océanographie spatiales) geofizikai és oceanográfiai laboratórium kutatója az egyik tanulmányban kifejtette: "Ha az Antarktisz teljes jégtakarója elolvadna, az 60 méterrel megemelné az óceánok vízszintjét, ha csak Grönland jégtakarója, 6 méter lenne a növekedés. Ha csak a gleccserek minden jege válna vízzé, akkor 60 centivel nőne a szint." Ettől persze még messze vagyunk. Jelenleg a tengerek vízszintje évi három milliméterrel emelkedik, és ennek kétharmadát a gleccserek adják, ideértve a szárazföldi jégfolyókat és a sarki jégsapkát is. Egy 2008-ban közzétett tudományos dolgozat kimutatta, hogy igen nagy mértékben gyorsult a Grönland három nagy gleccseréből levált jégtömegek olvadása. E megállapítás nyomán különböző teóriák születtek Grönland minden jégfolyamának gyorsuló eltűnéséről, valamint arról, hogy ez milyen hatást gyakorolna a tengerszintre.
A Science tanulmányának szerzői a térség kétszáz gleccserét vizsgálták 2000 és 2010 között. Kimutatták, hogy "bonyolult térbeli és egyedi tényezők" hatnak a bennük zajló folyamatokra, és ennek következtében fejlődésük eltérően alakulhat. "Kontraszt mutatkozik a tengerbe torkolló gleccserek gyors olvadása, illetve azok eltűnése között, amelyeknek rendszeres ütemű előrenyomulása a jégfelületek felé tart. Megint másként végzik a szilárd talajon szétbomló gleccserek." Mindebből arra következtetnek, hogy a tengerszintnek a grönlandi gleccserek olvadásából következő emelkedése elmaradhat a legriasztóbb forgatókönyvekben jósolttól, amely 2100-ig akár kétméteres növekedést is feltételez. Viszont az is igaz, hogy a gleccserek olvadása a világ e részén gyorsulóban van, ezért a tanulmányt jegyző tudósok a század végéig nem zárják ki a világ tengereinek 80 centiméternyi szintemelkedését.
A Nature folyóiratban publikált tanulmányt közreadó kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a tenger felszínén lebegő gleccsertöredékeknek az utóbbi években tapasztalt fogyása lényegében a tengervíz felmelegedésének következménye. Mivel vékonyabbá vált, ez a jégtömeg már nem tölt be olyan fékező szerepet, mint korábban. Így a gleccser hamarabb beolvad az óceánba, következésképpen nagyobb mértékben növeli a tenger szintjét.
