A kökösi hídnál gyorsított sebességgel rohan az utazó világ. Megéri negyed órát vesztegelni a történelmi hídfőn, hogy számot vethessünk: ki az érkező, ki a távozó? Dobásnyira a vashíd dübörgése jelzi, hogy a sínpárokon is zakatol a felgyorsult élet: jön-megy a Korona expressz, a iaşi-i gyors, a székelyföldi intercity.
Hol már a Feketeügy egykori hídfője, melyik száguldónak jut eszébe itt a Kányádi-vers, s ki tudja, hogy a vasúti híd valamikor országhatár volt, ahol megállott a Hargita expresszt vontató diósgyőri gőzmozdony, és átszálltak az utasok? Lépéssel beljebb, Kökös határában ipari övezet fejlődik, a gomba módra megjelenő kis- és középvállalkozások száma elérte a negyvenötöt, mögöttük éli életét a "vajúdó falu".
Határ és vendégvárás
A kökösi híd a község hivatalosan elfogadott címerének fő heraldikai eleme, és Kökös zászlaján is láthatjuk. Lengeti azt a tavaszi szél, de egyelőre közel sem gond nélkül, mert a híd a két szomszédos megye, Kovászna és Brassó határa, s e szép hazában semmiképp sem lehet, még jelképesen sem, a Székely- és a Szászföld közötti történelmi határ, mert hát olyan, mint Székelyföld, ugyebár, hivatalosan nem létezhet!
Ennek ellenére, ha máshol nem is, de a Gábor Áron Általános Iskola udvarán vidám gyermekkacaj fogadott, mindenhol a virágzó gesztenyék és orgonák illatát hordozta a szél. Mintha nem is küszködne pénzügyi nehézségekkel a községvezetés, mintha nem lennének szociális gondok, Kökös vendéget vár, ünnepre készülnek, látogatásunk idején éppen tudományos és művészettörténeti előadásra szervezték a közönséget. Július 21–22-én kétnapos faluünnepre készülnek. S mert lapos a bugyelláris, a helyi művelődési lehetőségekre, zenekarra-énekesekre számítanak: az első nap a kultúráé, a második a sport- és tűzoltóvetélkedőké – tudtuk meg.
Kökösnek három magyarországi testvértelepülése van: a Békés megyei Bucsa, a Veszprém megyei Olaszfalu és újabban, most alakuló kapcsolat révén, a Balaton menti Balatonfőkajár. Bár a kajáriak ápoltak már régebbi családi kapcsolatokat, de most igényelték, hogy a hatósággal is hivatalos frigyet kössenek – tájékoztatott Silviu Tăraş alpolgármester, aki történelem szakot végzett, és elmondta: a Megyei Művelődési Központ tervei között szerepel Kökös monográfiájának az összeállítása, amiben a helyiek is oroszlánrészt vállalnak. Rajta kívül a falu szülötte, Sztáncsuly József, a Székely Nemzeti Múzeum régésze, és Plugor Zsuzsa is kökösi történelem szakos.
– Nagy vendégvárásban vagyunk – fogadott Fábián Veronika, a Gábor Áron-iskola igazgató-tanára –, mert ötven személyt várunk a balatonfőkajári testvériskolából. Negyven magyarországi gyerekkel szervezünk közös programot a kökösi harctéri emlékműnél és más helyeken. A vendégeket családoknál, a helybeli református egyház vendégházában és a Bardocz família otthonában fogjuk elszállásolni. Nagy izgalommal készül itt mindenki, s persze azzal a reménnyel, hogy mi is testületileg, tanulóinkkal együtt, ellátogathatunk majd a Balaton közeli testvériskolához.
A kökösi iskolánál nem, de Bácsteleken az ősszel előkészítő osztály indul – tájékoztatott az igazgató. "A kökösi kicsinyeink betöltik augusztusban a hatodik életévüket, s mert a szülők is így óhajtják, mint első osztályosok indulnak."
Megismerkedtünk a kökösi tanulók dalcsoportjával, mely hamarosan nevet is kap: Györgyilyés Szendével és Klaudiával, Szász Annamáriával és Mocanu Andrea ötödikesekkel, valamint a nyolcadikos Kiss Réka Orsolyával. Fergetegesen éneklik a magyar népdalokat. Ők köszöntötték az egybegyűlteket a kökösi laptalálkozón is.
A vajúdó falu
A vidám iskolai hangulatból csöppentünk át a nehéz hétköznapok világába. Sánta Gyula polgármesternek feltettük a kérdést: Mi az, hogy vajúdó Kökös?
A rá jellemző hamiskás mosollyal jelentette ki, újra szándékában áll megpályázni a polgármesteri tisztséget, mert a recesszió ellenére is reméli, hogy a község tetemes adósságait sikerül kiegyenlíteni, ez lehet a biztosítéka az általa megkezdett munkálatok és elképzelések maradék nélküli befejezésének.
– Szándékomat bejelentettem – mondta. – A községünkhöz tartozó Kökösbácstelek három polgármesterjelöltje időközben lemondott, ők eredetileg a Nagyrománia Párt, a Szövetség Románia Haladásáért és a Dan Diaconescu Néppárt színeiben indultak volna.
– Honnan a sokat emlegetett adósság?
– A válság enyhülése közel sem oldotta meg felgyülemlett problémáinkat. A községet átszelő korszerűsített útra felvett banki hitelek kimerítették a község pénzügyi lehetőségeit, 819 ezer lej adósság és büntetőkamat halmozódott fel. Több megkezdett beruházás, melyeket kormánypénzekből fizettünk – mint az ivóvízhálózat és a szennycsatornarendszer – leállt. S hogy ne csak a sikertelenségekről beszéljek: folynak a helyi sportbázis kivitelezési munkálatai, amit augusztusban szeretnénk befejezni, miként arra is meglesz a lehetőségünk, hogy befejezzük az ivóvíz bevezetését, és átadhassuk az új óvodaépületet. Joggal reménykedünk jobb időkben, mert pozitív elbírálásban részesült a kökösbácsteleki bekötőút aszfaltozására és szennyvízhálózatának kiépítésére szóló pályázatunk. Már zajlanak a versenytárgyalások, s a munkálatok még idén beindulnak. Bácsteleken meg tudjuk kezdeni ebben az évben a villanyhálózat teljes felújítását.
– Soroljon fel néhány kivitelezésre váró tervet.
– A Gábor Áron Általános Iskola és a tűzoltószertár korszerűsítése, ravatalozó építése, állatorvosi rendelő felújítása a községközpontban. Ebben az évben sem bízom a hazai gazdasági élet fellendülésében, de remélem, hogy közösségi összefogással, mint eddig is tettük, helyi szinten sok problémát tudunk majd orvosolni.
Kökösben egyre több a növénytermesztéssel foglalkozó kis- és középvállalkozó – tudtuk meg –, akik korszerű gépparkkal rendelkeznek. Sajnos, bajban (itt is) az állattartás, csökken a szarvasmarha-állomány, de úgy tűnik, fiatalítása és a takarmányozás változatossá tétele ezt hamarosan ellensúlyozni fogja. Újabban sertésfarm is létesült a volt téesz egyik felújított istállójában.
A szűnni nem akaró szociális gondokból sem fogynak ki. Az 1519 lelket számláló községben 821 magyar és 686 román nemzetiségű személy él (a 2011-es népszámlálás adatai szerint). A munkanélküliség ugyan nem jellemző, mert a Servint és Intact, valamint az Alex vállalatok felszippantották az aktív munkaerőt. A szociális segélyben részesülők száma más településekhez viszonyítva alacsony, de így is 52 személy részesült fűtési támogatásban, 123-an kaptak uniós élelmiszer-támogatást.
Kökös nem kullog a közművelődésben, tavaly felújították a községközpont kultúrotthonát, a Biblionet programban a községi könyvtárat. Sikereket aratott a Kabala színjátszó csoport, a Harmónia vegyes kórus, és a történelmi egyházak is tevékeny részesei ennek a mozgalomnak.
Egészségturizmus
Apropó, kökösi harctér – tértünk vissza a témára Bardocz Béla gyógymasszőr és gerincgyógyász lakásán. Panziót tartanak fenn példásan rendezett központi családi házukban, de készséggel adnak szállást minden érkezőnek, aki a település vendége. "Említettem már a polgármesternek, hogy Kökös történelmi emlékhely, és próbáljunk kitalálni valami olyan tömegvonzású állandó jellegű rendezvényt, mely indokolná, hogy létesüljenek újabb vendégházak, verjen gyökeret Kökösben is a vidéki turizmus. Az már más tál tészta, hogy én lakásomon szeretnék kialakítani egy olyan, esetleg bentlakásos egészségvédelmi szolgáltató központot, ahol meghonosítanám az egészségturizmust, masszázzsal és más módszerekkel próbálnék segíteni azokon a gerincbetegeken, akik az operáció előtt adnának még egy esélyt maguknak a kiropraktika és gyógytorna segítségével.
Kis heraldika
A kökösi unitárius papi lakáson találkoztunk a jeles tudós kettőssel, Feiszt György szombathelyi és Gróf László angliai előadókkal, akik nyolcadik előadó körútjukon tartózkodtak Erdélyben. Nagyenyed és Szatmárnémeti között Sepsiszentgyörgyöt, Kököst és Barótot is útba ejtették Erdély címerei és térképei előadásukkal. Múlt hétfőn közel hetven hallgató gyűlt össze a kökösi kultúrotthonban, s mint kiderült, a közönség élvezte a heraldikát, a címertani érdekességeket, és betekintést nyertek a térképtörténelem berkeibe. Gróf László, aki az oxfordi angol Királyi Földrajzi Társaság tagja, elmondta: ez a tudomány igen fontos, mert mint ő is látta, az Adrian Năstase bukaresti politikus történelmi térképgyűjteménye minden vitán felül mutatja és magyarázza azt, hogy miként változott tájaink közigazgatási, nemzetpolitikai és etnikai képe a lepergett századokban.
– Én a nyugati végekről, Sárvárról származom – mutatkozott be Gróf László, afféle nyugati székelyként, akinek őseit oda telepítették a nyugati határszélre –, és nagy élvezettel fedeztem fel a meghökkentő azonosságot a vasi és a felsőcsernátoni székely népi kiejtés között.
– Az én őseim svábok voltak, a Mária Terézia idejében történt betelepítéssel kerültek magyar földre – folytatta Feiszt György. – Eltévelyedett tagja vagyok családomnak, mert egyedüliként foglalkozom bölcsészettudománnyal, őseim a textilipar kiváló művelői voltak.
Bíró Attila unitárius lelkésztől, az előadók egyik házigazdájától megtudtuk, hogy megtették az első lépéseket a kökösi műemlék templom felújításához, elkészült a terv, megszerezték az építkezési engedélyt, 350 000 lejes pénzalapot biztosít erre a kormány, és hamarosan tartják a versenytárgyalást is. Megkezdték önerőből a régi kántori lakás felújítását, természetesen, továbbra is a lelkeket művelő rendezvények szervezésén lesz a hangsúly, amelyek nem igényelnek jelentős anyagi költségeket. Az idén is megszervezik az Én kicsike vagyok elnevezésű vallásos gyerektábort, melynek költségeire ebben az évben pályáztak. Hagyományos ünnepi rendezvényt is meggyökereztettek: a fehér asztalhoz ülnek minden évben, a frissen sült kenyér mellett együtt tölti a gyülekezet a legnagyobb unitárius ünnepi alkalmat, az őszi hálaadás ünnepét.