Magyarországi, hódmezővásárhelyi agrárkiállításon vettek részt a megyei szarvasmarha-, illetve juhtenyésző egyesületek tagjai. A jeles rendezvényen főként a húsállattartás lehetőségeiről tájékozódtak a háromszékiek. A szarvasmarha-tenyésztőknél a kirándulást a megyei, valamint az almási egyesület finanszírozta, a megyei mezőgazdasági igazgatósággal karöltve.
A magyarországi charolaise-tenyésztők érdekképviseletének elnökével, Jancsó Istvánnal, és ügyvezető elnökével, dr. Domokos Zoltánnal folytattak tárgyalásokat – mondta el a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, Ötvös Mózes. "A charolaise húsmarha jól megfelel a háromszéki tenyésztési körülményeknek. Az elképzelés szerint 200–300 kilogrammos üszőket lehetne Magyarországról importálni. Ezeket lehet szaporításra, hizlalásra hasznosítani. Mellettük a törzskönyves húsmarhabikák behozatalának kérdése is felmerült" – számolt be Ötvös.
A húsmarhanevelésnek van gazdasági potenciálja, ám minden gazda maga kell eldöntse, áttér-e a tejről a hústermelésre. A húsmarha nagyobb időközökben hoz pénzt a gazdaságba, a tejelő tehén minden hónapban – hívta fel a figyelmet az elnök.
A megyei egyesület támogatni kívánja a húsmarhanövendék behozatalát, de kizárólag a gazdák igénye alapján, senkit nem akarnak kötelezni az ágazatváltásra. Azt szeretnék elérni, hogy az igénylők a legkedvezményesebben kapják meg az állatokat. Az értékesítésben is részt akarnak vállalni, de ehhez az szükséges, hogy egyben azonos minőségű, korosztályú, súlyosztályú húsmarhát tudjanak eladásra kínálni a gazdák.
"A gazdasági számítások szerint legalább 50–100 húsmarhát kell tartani ahhoz, hogy életképes legyen a szakosodott farm. Ennek beindítása komoly anyagi erőfeszítést igényel. Meg lehet oldani, hogy a nyári időszakban közös, kinnháló csordában legeljenek a marhák, télen minden gazda maga gondoskodhat állatairól" – mondta Ötvös.
