Az érvényben lévő jogszabály szerint külföldi állampolgár jelenleg nem vásárolhat mezőgazdasági területet Romániában. Jövő évtől viszont változik a törvény, az unió bármely polgára veheti-adhatja országunkban a szántókat, gyepterületeket. Kiskapu eddig is volt, bejegyzett cég tulajdonosaként földhöz juthattak az idegen állampolgárok. Ily módon országos szinten nagy felületű parcellák kerültek külföldi kézbe.
Előrejelzések szerint a magánszemélyekre vonatkozó földvásárlási tilalom feloldásával jövőtől fokozódik a külföldiek vásárlási kedve – sokan attól tartanak, más országból érkező spekulánsok, netán farmerek forgathatják ki földjeikből a hazai tulajdonosokat.
Kovászna megyében egyelőre nem lehet arról beszélni, hogy külföldiek nagyban vásárolnának földterületeket. Igaz, ellenőrizni sem lehet az adásvételeket, nem tudni, kinek, kiknek az érdekei húzódnak meg egy-egy cég mögött, kik a társtulajdonosai azoknak a vállalkozásoknak, melyek esetlegesen mezőgazdasági területeket vásárolnak a megyében – véli Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A mezőgazdaságból viszont vonnak ki területeket, melyeket később beépítenek. Szántó esetében ez nem jelent különösebb gondot, viszont a gyepterületeknél – kaszálók, legelők – adódhatnak problémák. Románia a 2007-es uniós csatlakozás előtárgyalásai során vállalta ugyanis, hogy nem csökkenti az ország gyepterületeinek felületét. Ez lebontva, a területi közigazgatási egységekre – megyékre, városokra, községekre – is vonatkozik. Ha valaki mégis ki akarja vonni a mezőgazdasági forgalomból gyepterületét, ugyanakkora felületet kell máshol begyepesítenie – magyarázta Könczei.
A gond az, hogy megyeszinten nincs pontos kimutatás a gyep-, illetve szántóterületek megoszlásáról. Sok esetben a bejegyzett szántó begyepesedett, máshol a gyepet szántották fel, így valójában nincs, amivel összevetni a 2007-es állapotot – mutatott rá az igazgató. Ha ugyanis időközben nőtt volna a gyepterületek aránya, a forgalomból való kivonás egyszerűen megoldható lenne.
A megyében egyébként látványosan csökkent a megdolgozatlan mezőgazdasági területek aránya. Ez nem minden esetben jelenti azt, hogy a parcellán termelés is folyik. Sok esetben a gazdák épp csak a gyomoktól szabadítják meg földjeiket – hogy jogosultak lehessenek a területalapú támogatásokra. A kifizetési ügynökség szúrópróbaszerűen ellenőrzi a területeket, melyekre támogatást kértek. Aki nem tartja rendben földjét, eleshet a támogatástól, a megvonás akár több évre is vonatkozhat.
Az utóbbi években amúgy Kovászna környékén volt tapasztalható nagyobb földvásárlási kedv. Nem külföldiek, hanem a vajnafalvi juhászok, módos polgárok vásárolták előszeretettel a mezőgazdasági területeket. Ez a tendencia viszont csökkenőben. Amióta léteznek a területalapú támogatások, egyre kevesebben ajánlják eladásra földjeiket – véli Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármester. "Akinek harminc év távlatában lesz tíz hektár földje, s azt esetleg öntözni is tudja, megélhetést tud biztosítani családjának. A föld lakossága egyre nő, ezzel párhuzamosan az élelmiszerigény is, így a földnek egyre nagyobb értéke lesz" – fejtette ki az elöljáró.
