Nem hiszem a véres ütközet körvonalazódását, és nagyon remélem, hogy nem ismétlődik meg a 2004-ben megtörtént ajtógyújtogatás, ami nagyon durva eset volt.
Zágonban is – mint máshol – már régebb megnőtt az elégedetlen választók száma, és ez nagy mértékben a széthúzást jelenti. Azt sokan tudják – szerintem Bokor Gábor is –, hogy miért kellett az EMNP-nek megalakulnia, és aki nem tudja, hogy miért született meg az EMNP–MPP összefogás, azzal szeretném közölni, hogy senki nem akarta a magyarság szétszakítását részünkről. Sajnos, az önkényuralom osztotta meg a falu lakóit, beleértve a románságot is. A zágoni MPP és EMNP javaslatával egyetértettek a megyei vezetők – persze nem azért, mert megunták volna az unszolásainkat. Az összefogás még nem késett el, és lehet tárgyalni arról, hogy az RMDSZ lemond 12 év után az önkényuralomról, és lehetőséget ad másnak, hogy bizonyítson. A zágoniak érdekképviselete nincs veszélyben még akkor sem, ha román polgármestere lesz Zágonnak, és biztos vagyok abban, hogy az adjistent is fogják fogadni, és a kórus, fúvószenekart, iskolát, óvodát sem hanyagolják el jobban, mint most. Ha az elmúlt 12 évben nem volt idő rá, reméljük, az elkövetkező 12 évben a nagy bujdosó rodostói házának rég várt mása is el fog készülni. A bujdosásról annyit, hogy a bűnösöknek kellene elbujdosniuk, amiről még lehet szó.

DAMÓ CSABA, Zágon