Idén már négyszer támadott medve legelőn lévő szarvasmarhára. Három esetben felmérték és megállapították az okozott kárt, a negyedik támadás kárfelmérésére ma kerül sor.
Mind a négy eset Erdővidéken történt, a szakemberek szerint nem egy medve rovására írhatók az elpusztult állatok.
Az alsórákosi Ferencz Zsolt 500 kilogrammos, küllemre is nagyon szép tehenét megölte a medve, a kárt 4700 lejben állapították meg. Bodosban Dávid Csaba Imre növendékét támadta és ölte meg a bősz mackó. A felbecsült kár 2400 lej. A nagyajtai Benkő Albert hároméves tehenét is a legelőn kapta el a vad. Az emberek meghallották ugyan a támadás zaját, de mire a leütött tehénről el tudták hajtani a medvét, a szarvasmarha kimúlt. A kárt 4300 lejre becsülték. Mindhárom gazda megkapja a kárpótlást az elveszett jószág után, az erre vonatkozó dokumentációt felterjesztették a környezetvédelmi minisztériumba – mondta el László Béla, a megyei vadászegyesület igazgatója.
A tavaszi időszakra nem jellemző a medvetámadás, a vadak bőségesen kapnak ennivalót az erdőkben. A támadó medvék valószínűleg problémás állatok, nehezen vészelték át a telet, az is lehet, korábban vadászok sebesítették meg őket, esetleg csapdába is eshettek. Az esetek távolságát, az időpontokat mérlegelve szinte biztos, hogy nem ugyanaz a medve támadt a három helyszínen – véli László Béla.
A kinnháló csordák védelmére nagyon jól használható a villanypásztor, ha ezzel veszik körül az éjszakai karámot. Ha viszont éjszaka is legelnek az állatok, mint ahogy gyakran megtörténik, a medvetámadás sokkal könnyebben megeshet. Az állattartók kutyákkal is próbálják védeni jószágukat. Ám a juhász- és pásztorkutyák száma a megengedettnél hússzor is nagyobb. A szabadon járó ebek sokkal nagyobb kárt tesznek a vadállományban, mint a vadak a legelő jószágban. A megye szarvasállománya nem nő, az őzek száma is stagnál, a vaddisznóknál csökkenés tapasztalható, és ebben a kutyák is vétkesek – mondta az igazgató.
Vadkárok esetén mindent megtesznek, hogy a gazda megkapja a lehetséges kártérítést, de mindenkinek meg kell értenie, hogy a földek, jószág vadak elleni védelme a tulajdonos kötelessége is – hangoztatta László.
A vadállatok okozta mezőgazdasági károk a szomszédos Hargita megyében is jellemzőek. A gazdatársadalmat segítendő, Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete idén 45 ezer lejes keretösszeg erejéig vállalt részfinanszírozást a termőföldek, állatok védelmére használt villanypásztorok megvételében. Az egyesület által felvállalt rész a készülék árának 49 százaléka, a támogatást tulajdonosi társulások, vadászegyesületek igénnyelhették. Egy napelemmel működő rendszer a szükségers vezetékkel együtt hozzávetőleg 4500 lejbe kerül.
.jpg)
