Megszavazta tegnap a képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi rendszerben választanák meg a kétkamarás parlament tagjait. A törvény értelmében minden egyéni választókerületből a legtöbb szavazatot összesítő jelölt jut a törvényhozásba.
Rajtuk kívül minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, a kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el. A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozik. Azok a nemzeti kisebbségek, amelyek egyetlen megyében sem érik el a hétszázalékos lakosságarányt, országos szinten egy mandátumra jogosultak a bukaresti képviselőházban.
A képviselőház 180 szavazattal, 30 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el a többségi választási rendszerre való áttérést. A törvényt a Szocál-liberális Szövetség, a függetlenek és a nem magyar nemzeti kisebbségek támogatták, a Demokrata-liberális Párt ellene szavazott, arra hivatkozva, hogy ellentmond a 2009-es népszavazás eredményének, amely az egykamarás parlamentre való áttérésről és a parlament létszámának 300 főre való csökkentéséről döntött. Az RMDSZ képviselői tartózkodtak.
A törvény vitája során Kelemen Hunor pártelnök kijelentette: az RMDSZ nem támogatja az arányos képviselet feladását akkor sem, ha a kormánytöbbség a magyar közösség esetében figyelemre méltó gesztussal, a kedvezményes képviselet bevezetésével valamelyest korrigálja a rendszer hibáit. Az RMDSZ elnöke elismerte, ez a rendszer stabil kormánytöbbséget eredményez, csakhogy szerinte az nem igazságos, hogy a választók egyharmadának támogatását élvező párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát, miközben azok, akik a vesztesekre szavaztak, képviselet nélkül maradnak.
A választási törvény módosítása ellen civil szervezetek tagjai tüntettek a parlament erkélyén a vita során. Álláspontjuk szerint egy ilyen horderejű törvényt nem lett volna szabad társadalmi vita nélkül, választási évben, fél évvel a voksolás előtt elfogadni.
Az ügyben a képviselőház volt a döntő szerv, a szenátus már korábban elfogadta a tervezetet. A jogszabályt Traian Băsescu elnöknek küldik kihirdetés végett, bár a DLP már a parlamenti voksolást követően bejelentette, megtámadja az alkotmánybíróságon a tiszta egyéni választókerületes választási rendszert.
