A városi képviselő-testület választási eredményei nagy általánosságban követték az országos politika irányultságát. 1904-ben például a megválasztható tizenöt tag mindenike a szabadelvű kormánypárt soraiba tartozott, többek között dr. Nagy Sándor orvos, Gyárfás Jenő festőművész, ifjú Nagy Elek kalapos, Végh Antal tanár, Gyárfás Győző városi főmérnök, Málik Lóránt lapszerkesztő stb.
Az időközben erejében és támogatottságában is meggyengült Szabadelvű Párt újjászervezését határozták el Háromszék-szerte. Az indoklásban arra hivatkoztak, hogy a 36 évvel azelőtt megalakított pártnak szüksége van a megújulásra. A célok meghatározásában hangsúlyozták, hogy az egy párthoz tartozókat a közös érdek, a székely nép helyzetének javítása egyesíti és tartja együtt. Az 1904 április végén újjászervezett sepsiszentgyörgyi Szabadelvű Párt vezetőségének tagjai: Benedek János elnök, Bogdán Artur társelnök, Ferencz Lajos ügyvezető elnök, Csinádi Lajos és Sipos Samu jegyző. 1905-ben a király az országgyűlést feloszlatta, az új választások kiírását január végére határozták. Beksics Gusztáv öt mandátumon át képviselte nagy felelősségtudattal a város és általában a székelység érdekeit. Ő fogalmazta meg tulajdonképpen első ízben a székelykérdés bonyolult és sokrétű problematikáját. Ezek után természetes következménye eddigi pályafutása folytatásának, hogy a város továbbra is neki szavazott bizalmat egy következő képviselői megbízatás megszerzésére. Csakhogy a Szabadelvű Párt ekkorra a hatalomért folyó harcban már felélte tartalékait, de a dualizmus sem hozta meg a várt gazdasági felemelkedést és a remélt önállóságot. Ennek következményeként a párt súlyos vereséget szenvedett. Az ellenzék 254 mandátumával szemben csak 159-et szereztek meg a parlamentben. A császárhű párt Háromszék vármegyében is teljes vereséget szenvedett, minden választókerületben az ellenzéki Függetlenségi Párt került ki győztesen. Ez pedig Beksics Gusztáv esetében a politikai pályafutás végét jelentette. Dr. Bene István 257 szavazatával szemben Beksics csak 204-et szerzett.
A minél szélesebb önállóság elérése volt a Függetlenségi Párt politikai programja. A választáson győztes képviselők közül erről nyilatkozott a Székely Nép című újság hasábjain dr. Nagy György a csíkszentmártoni választókerület részéről és Bene István, Sepsiszentgyörgy város képviselője. Bene a leglényegesebbnek tartotta az önálló és teljesen független állami lét megteremtését. Meggyőződése, hogy a Függetlenségi Párt képviselői fel tudják tárni mindama sérelmeket, amelyek a közösködésből Magyarországra hárultak, és nem csupán szavazói lesznek a parlamenti politizálásnak, de a jelenlegi állapotok szigorú bírálói is.
Újabb kormányválság következtében 1906-ban a király ismételten feloszlatta a parlamentet, és új választásokat írt ki, Sepsiszentgyörgyön április 29-ére tűzték ki. A Függetlenségi Párt sepsiszentgyörgyi szervezete ezt megelőzően összejövetelt tartott. Dr. Mélik Endre ügyvéd pártelnök titkos próbaválasztás tartását kezdeményezte, mely alkalommal Kóréh Endre református lelkész 92, Mélik Endre 40, Nagy György 12 szavazatot kapott. Az előválasztások alapján Kóréhnak kellett volna Bene István volt képviselő kihívójának lennie, de ő visszalépett, így a párt egyetlen jelöltje és befutója Bene maradt. 1907 októberében a sepsiszentgyörgyi Függetlenségi Párt tisztújító gyűlést tartott. Elnöknek választották Kóréh Endrét, alelnöknek pedig Bay Istvánt, Végh Endrét, Bartos Józsefet és Kovács Sámuelt. A Függetlenségi Párt szervezése és tagtoborzása 1908-ban is folytatódott. Az egyik ilyen összejövetel alkalmával Bene István a szervezkedés céljául az ország függetlenségének elérését jelölte meg. Gödri Ferenc az egyetértés és az összetartozás erősítését tekintette elsőrendű feladatnak, nehogy elvesszen a függetlenségi eszme a bábeli zűrzavarban. Mások a megosztottságban látták a veszély fő forrását, mert bár az emberek tudatában gyökeret vert a függetlenség eszméje, Háromszék vármegye politikai intézményeinek, közigazgatási és törvényhozási bizottsági tagjainak nagy többsége a régi rend hívei közül került ki. A függetlenség és önállósodás kiteljesítésében a legsürgetőbb, megoldásra váró feladatnak a választójogi reformot, az önálló bank, vámterület megteremtését, a hadsereg reformját és létszámnövelését tekintették.
1910 februárjában Tisza István új pártot alapított, a Nemzeti Munkapártot. Az új alakulat gyökeret vert Háromszéken is. Előbb a vármegye tagságát tömörítő szervezet alakult meg márciusban, áprilisban pedig a sepsiszentgyörgyi pártszervezetet is létrehozták. Az arisztokrácia, a nagytőke érdekeit képviselte az új pártszervezet. Jellemző, hogy a vezetőség kereskedőkből és üzemtulajdonosokból állt: elnök Ferencz Lajos nagykereskedő, alelnök Kuppferstich József szeszgyáros, Fogolyán Endre nagykereskedő és Seqvens József posztógyáros. Országgyűlési képviselőként dr. Hegedüs Lórántot jelölték, aki a választásokon mandátumot szerzett a város képviseletére.
(folytatjuk)
