MagaslesAz érdektelenség háttere

2007. november 27., kedd, Közélet
A régóta, az államfő és a miniszterelnök közötti különféle viták miatt érthetetlenül halogatott uniós választásokon Románia szavazóképes polgárainak valamivel több mint egynegyede járult az urnák elé.

Még szerencse, hogy itt nem számít a részvételi arány, a választás így is érvényes. A választásról kiírt, és Băsescu elnök által erőltetett népszavazáson viszont fontos lett volna a részvétel, mivel a választók több mint egyötöde járult csak az urnák elé, a népszavazás érvénytelen. ,,Ez számomra is nagy lecke volt — nyilatkozott az államfő. — Nem tudtuk meggyőzni, s ebből következően mozgósítani a választókat." Így aztán előreláthatólag marad minden a régiben, vagy egy öszvérmegoldást fogad végül el a parlament.

Visszatérve az uniós választásokra: itt nehezebb magyarázni a választói közönyt. Viszont nem lehetetlen. A részvételi arány is kifejezi a választók véleményét, a szavazók szinte kétharmada — mutatva, hogy a lakosság nagy része teljesen kiábrándult és megundorodott a politizálásnak boldog hazánkban meghonosodó változatából — nem is tartotta fontosnak a dolgot, ebből következően el sem ment szavazni. Így aztán a közel egyharmad 28,78 százalékát magáénak mondó Demokrata Párt győzelemként élte meg az egészet, de annak az alig 13,45 százalékot elérő liberális párt is! Sőt, a 23,14 százalékot elérő szociáldemokraták is. Az urnák lezárása után hallgathattuk a pártvezérek demagóg, populista nyilatkozatait, s nem tudtuk, sírjunk-e vagy nevessünk. Vagy ennyire eltávolodtak már a valóságtól, vagy egyszerűen kihasználták az alkalmat arra, hogy egyáltalán szerepelhessenek, dicsőíthessék önmagukat, s becsmérelgessék ellenfeleiket? A szociáldemokraták vörösben jelentek meg, Geoană rendkívül idegesen ostorozta politikai ellenfeleit.

A mezőny is átrendeződött, a Nagyrománia Párt a megszűnés határára került a maga négy százalékával, a fehér sálban ágáló, és a választási csalásokra hivatkozó Corneliu Vadim Tudor bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond parlamenti mandátumáról, s azt akarja, hogy tiltakozásul pártja is vonuljon ki a parlamentből. Így most elválik, az ürük követik-e a kost, s lemondanak-e elnökük pillanatnyi szeszélye kedvéért mindarról, amivel ma Romániában egy képviselői vagy egy szenátusi pozíció jár.

Végezetül: a székely megyékben nagyobb volt a részvétel, mint az országban. Ennek is megvan az oka, a magyarság 18 esztendeje most került reális választás elé. Az eredményen az RMDSZ vezérkarának is el kell gondolkodnia…

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 490
szavazógép
2007-11-27: Közélet - Farcádi Botond:

Győztes magyarok, vesztes szélsőségesek (EP-választások)

A szavazatok több mint 99,41 százalékos feldolgozása után az RMDSZ 5,52 százalékot, Tőkés László pedig 3,43 százalékot ért el a vasárnapi európai parlamenti választásokon. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ-re 282 666-an voksoltak, míg Tőkés 175 769 szavazatot gyűjtött össze. A választásokat a Demokrata Párt nyerte meg 28,78 százalékkal. A második helyezett a Szociáldemokrata Párt 23,14 százalékkal, ezt követi a kormányzó Nemzeti Liberális Párt 13,45 százalékkal.
2007-11-27: Belföld - Farcádi Botond:

Belföldi hírek

Ungureanu lehet a külügyi hírszerzés vezetője
Mihai Răzvan Ungureanu volt külügyminisztert javasolta Traian Băsescu államfő a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetői tisztségének betöltésére. A külügyi hírszerzésnek március óta nincs vezetője, miután a korábbi elnök, Claudiu Săftoiu a telefonlehallgatások botránya miatt lemondott.