Tervezik az új, közös agárpolitikát. Ami a jelek szerint előrelépést nem fog hozni a hazai gazdatársadalom számára. Megmaradnak azok a különbségek, melyek a támogatások szintjén továbbra is jelentős előnyben tartják a "régi" uniós országok gazdáit.
Cioloş agrárbiztos szerint Romániában a területalapú támogatás 2016-ra éri el hektáronként a 200 eurót. Mekkora ez az összeg, viszonyítva más uniós országokhoz? Kevés, nagyon kevés. Máltában – a legkisebb uniós országban – már ennek több mint háromszorosát kapják a gazdák, de más országokban is legalább a hazainál kétszer többet.
A támogatások folyósításának követelményeit viszont szigorítják. Csak egy példa: itthon tilos felégetni a tarlót, máshol a termelés elfogadott láncszemeként alkalmazzák. Vagy a génmódosított növények esete: itthon tiltják termesztésüket, de az importjukat senki nem gátolja. A környezetbarát technológiák alkalmazásának erőltetése nyilvánvaló terméscsökkenéssel jár – és ha az összképet nézzük, ez a valós céljuk az erős mezőgazdaságú országoknak. Nekik nem konkurencia kell, hanem fogyasztói piac, ahol saját gazdáik értékesíthetik termékeiket, melyek minőségéről most ne beszéljünk.
A földmoratórium megszűnése ugyancsak nagy kihívást jelent a gazdák számára. Egyszerűen nem lesz gazdasági erejük hazai kézben tartani a földeket. A német, francia, holland farmer zsebből tud majd fizetni. Többek között azért, mert ők már ötven éve boldog élvezői a közös agrárpolitikának, a számukra bőkezűen osztott támogatásoknak. Tehát: továbbra is lesznek egyesek és kettesek az unió gazdái között, a hátrányos megkülönböztetés továbbra is fennáll, az oly sokat hangoztatott felzárkózás továbbra is üres szólam marad.