A múlt hét elején Bukarestben az Európai Bizottság képviselői nagyszabású rendezvényt szerveztek a közös agrárpolitika (KAP) ötvenéves létezésének tiszteletére. A rendezvény fővédnöke, Dacian Cioloş, az unió mezőgazdasági biztosa a rendezvény végén az agrárpolitika 2014 és 2020 közötti, várható változásairól beszélt. Három célkitűzést tart fontosnak számunkra: a termelők egyesületi, szakmai szervezeteinek létrehozását, a szaktanácsadás kiszélesítését és a mezőgazdasági termelés egyszerű adózási rendszerének bevezetését.
A mostani közös agrárpolitika változtatására tett javaslatok szerint a jelenlegi kétpilléres szerkezetet átalakítanák. Legfontosabb célként az utólag csatlakozott országokban a közvetlen támogatások célzottabb és igazságosabb elosztását szorgalmazzák. Ezek keretében bevezetnék a kötelező "zöld" komponenst, amely a közvetlen kifizetések összegének 30 százalékát érhetné el. Vitatott változtatás, ugyanis a zöld komponens kötelezővé tenné a vetésváltást (minimum három növényfajjal), a szántóterület és az ültetvény legalább 7 százalékát ökológiai célokra kellene hasznosítani, a gazdaság szintjén az állandó gyepterületet meg kellene őrizni eredeti nagyságában. Az igazságosabb elosztást szolgálná az ún. "aktív farmerek" támogatása. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy megszüntetnék a referenciaéveket és -számokat, csak a valóban mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztést és állattenyésztést) folytatók részesülnének támogatásban. A javaslatok közt szerepel a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása. Abban a tagországok egyetértenek, hogy nem kell csökkenteni a mezőgazdasági támogatás összértékét, így megmaradna a 2013-as szint.
2013 után tovább támogatnák a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodókat az illető tagország kérésére. Külön támogatásban részesülhetnének a 40 év alatti gazdák.
Az újonnan csatlakozott országoknak a közvetlen kifizetések mértékét és a jóváhagyott növekedés ütemét illető elégedetlensége kapcsán a biztos megerősítette, hogy a támogatások nagysága időben közeledni fog a régi és az új uniós országok között. Az idevágó rendelkezések értelmében Romániában 2016-ban a területalapú közvetlen kifizetések mértéke csak 180 euró lenne hektáronként, viszont az új agrárpolitikában ez az összeg 200 euróra emelkedne. A hivatalos adatok szerint jelenleg a közvetlen kifizetések mértéke csupán a balti országokban (Litvánia, Észtország és Lettország) kisebb, mint Romániában. A legnagyobb összeget a máltaiak kapják, hektáronként közel 700 eurót, a legtöbb régi uniós országban 300 és 400 euró közötti támogatást fizetnek. Az uniós területalapú támogatás átlagos mértéke jelenleg 270 euró.
