A Nyirő József újratemetése körül kialakult botrány olyan, mint egy Nyirő-novella. Drámai feszültség, balladai homály s földi hatalmak csetepatéja közepette pórul járt ember hányattatásának története. Pedig a szándék: újratemetni azt a székelyföldi írót, kinek munkássága Trianon után első ízben próbálta e népcsoport világát az irodalomba beemelni, szép volt. Kétség nem fér ahhoz, haza kellett hozni a távoli Madridból, hogy végakarata szerint a Házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőben leljen végső nyugalomra.
Sajnos, Nyirő hamvai nem kerültek az anyaföldbe, román–magyar, magyar–magyar torzsalkodás, ellenékeskedés meghiúsította a jó szándékot. Elbúcsúztatták, de el nem temették.
Az újratemetés körüli hazai botrány április végén kezdődött, akkor derült ki a hazai magyar sajtóból, hogy magyar–magyar belső villongások kísérik az eseményt, a Szász Jenő vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány, mely az újratemetés fő szervezője – bizonyára a közelgő választási kampány miatt – nemcsak kisajátította az eseményt, hanem minden lehetséges úton azt sugallta, hogy magyar választási ellenfelei, jelesen a város polgármestere meg akarja akadályozni azt.
Május 10-én az Evenimentul zilei-ben megjelent egy rágalmakkal és hamisításokkal tele cikk, mely a romániai holokausztkutató Mircea Ioanid nevéhez fűződik, s a magyar író egyéb "gazsága" mellett, nem átallotta azt állítani, hogy Nyirő József vezette horda ölt meg Kolozsvár akkor még nem is létező negyedében sok-sok románt és zsidót. A román sajtó és a közélet emberei teljes tudatlanságuk birtokában hetek óta tiltakoztak az újratemetés ellen, s mocskolnak egy számukra teljesen ismeretlen "költőt". De a koronát a gyalázkodásban Frunda György, Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje tette fel, aki egy választási műsorban a román televízióban kijelentette: Nyirő József fasiszta volt.
Andrei Marga, a magát európéernek tartó külügyér kiadta a parancsot a Román Államvasutaknak, hogy tagadják meg Nyirő koporsójának szállítását, s mert egyetlen hazai törvény sem tiltja, várható volt, hogy az időközben elhamvasztott maradványokat autóval szállítják a temetés színhelyére. És megindult a hajtóvadászat az urna előkerítéséért. A Ceauşescu-rezsimet megszégyenítő módszerekkel.
Szombaton a marosvásárhelyi repülőtérről Székelyudvarhely irányába tartó Lukács Csabát, a rendezvény sajtófelelősét drogcsempészetre hivatkozva megállították, majd közölték, "fasiszta-irredenta" dokumentumokat keresnek, Lukács előbb kegyeleti okokra hivatkozva nem engedélyezte autója átvizsgálását, majd a rendőrségen történt kihallgatáson és a megyei főügyész által kiadott parancs után már maga ragaszkodott a nála talált urna felnyitásához. Az urna üres volt, így okafogyottá vált minden eljárás, s szabadon engedték. Az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy az üres urna utaztatása "figyelemfelkeltő gesztus volt" arra, hogy nem illik hajtóvadászatot folytatni emberi hamvak után.
Utólag Filip Gheorghe, a Hargita megyei rendőrség szóvivője az MTI megkeresésére azt mondta, a csíksomlyói búcsú miatt Hargita megye több pontján rutinellenőrzéseket végeznek, hogy elejét vegyék mindenféle törvénysértésnek, és tagadta, hogy a román hatóságok Nyirő József hamvait keresték volna.
A Ponta-kormány – bizonyára kampánycélokkal, de amolyan zsigeri nacionalizmusból is – már múlt hét közepén harcba lendült "Románia egységéért és biztonságáért" Mircea Duşă, nemrég miniszteri székbe ültetett Hargita megyei politikussal az élen. Két napon át az újratemetés letiltásáról beszéltek, majd pénteken – miután Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a szervezők első hivatalos kérésére kiállította a temetéshez szükséges dokumentumokat, a prefektúra formai hibára hivatkozva felfüggesztettnek nyilvánította az engedélyt, s kijelentette: míg a bíróság nem dönt a dokumentum törvényességéről, nem engedélyezik a temetést. Mert "léteznek olyan elemek, amelyek azt bizonyítják, hogy a temetkezési engedély semmisnek minősül". A prefektus asszony arról is beszélt: elírás történt, vélhetően "emberi hibáról" lehet szó, amelyet a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője követett el, és nem lenne semmi akadálya az újratemetésnek, ha a polgármesteri hivatal visszavonná az engedélyt, és helyette újat bocsát ki. A kormánymegbízott asszony azt állította: nem a temetkezési engedélyt támadta meg, hanem a halotti bizonylatról kiállított másolatot. A kormány képviselőjeként és a törvényesség őreként nem tehetett mást, mint a bírósághoz fordult, megelőzendő egy törvénytelenséget. Hozzátette, hogy a szertartás nem tartható meg, amíg a közigazgatási bíróság nem dönt az ügyben. A Hargita megyei törvényszék június 20-ra tűzte ki a tárgyalást.
Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere ellenben közleményben jelentette be: hivatala nem tévedett, a kiállított bizonylatok hibátlanságáért vállalja a felelősséget.
Végül vasárnap reggel a szervezők bejelentették, hogy az újratemetés elmarad, de a Papkertben délután megemlékezést tartanak. Mind Kövér László, mind Szász Jenő a polgármesteri hivatalt hibáztatta. Szerintük szándékosan állítottak ki formailag hibás igazolást.
Kövér László, az újratemetés fővédnöke a megemlékezés előtt a Hír Televíziónak azt is elmondta: azzal, hogy az új román kormány megakadályozta az erdélyi író újratemetését, és hajtóvadászatot indított Nyirő József hamvai után, a magyar kártyát játszotta ki, hogy elterelje a figyelmet Románia súlyos gazdasági helyzetéről. Mint fogalmazott: egy hisztérikus, paranoid és ugyanakkor komikus reakciósorozatot látunk az új román kormány részéről.
A megemlékezésen mintegy kétezren gyűltek össze. Nyirőt kora délután ökumenikus szertartás szerint elbúcsúztatták az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, valamint Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár, és Szász Jenő, az MPP elnöke.
Szőcs Géza, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára feltette a kérdést: ki fél a halottaktól, ki reszket a halott író hamvaitól? Elmondta, a karhatalom azért fél, "mert a hamvakat nehéz gumibotozni vagy népbíróság elé állítani". Hozzátette azonban, hogy egy kicsit a közösség is fél, hiszen vannak olyanok soraiban, akik azt gondolják, hogy Nyirő József hamvait nem kellene az író végakarata szerint örök nyugalomra helyezni. Szőcs Géza megállapította, az újratemetés ellenzői akaratlanul is fontos szívességet tettek: reklámozták Nyirő József műveit.
Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Nyirő Józsefnek az egységről szóló írására építette beszédét. Köszönetet mondott azért, hogy a történelmi magyar egyházak székelyudvarhelyi képviselői együtt emlékeztek az íróra. "Köszönöm, hogy Nyirő József követőivé, a székely apostol követeivé lettek" – jelentette ki Szász Jenő.
Kövér László elmondta, Nyirő életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Úgy vélte, ha neki sikerült, az utókor is megtehetné ezt. Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román író nevét említette, az ő életművükben úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat. Az Országgyűlés elnöke arra biztatta a jelenlévőket, adjanak gyerekeik kezébe Nyirő-könyveket. "Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni" – jelentette ki Kövér László.
Így hát Nyirő hamvai nem leltek örök nyugalomra. Ha jobb idők lesznek, újratemetik – védekeznek a szervezők.
Micsoda tragikus halott-sors adatott az erdélyi, székelyföldi irodalom hazájukból távozni kénytelen nagyjainak! Tamási Áron koporsóját 1966-ban meghordozták Erdélyben, Lupényből térítették végül vissza szülőfalujába, Farkaslakára, hogy megadják néki a végtisztességet. Wass Albert hamvai egy kerek esztendeig vártak végakarata szerinti temetésre, végül, hogy hányattatásának véget vessenek, szétszórták "hegyeiben". És lám, most Nyirőnek kell várnia az igazi újratemetésre.
