Hargita megye prefektusa vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő Józsefről – jelentette be Cristina Augusta Urzica prefektus.
Victor Ponta miniszterelnök tegnap utasította Hargita megye prefektusát, vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő jelképek használatát. A román miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy Nyirőt soha nem ítélték el, és nem nyilvánították háborús bűnösnek, de ennek ellenére is kéri a vizsgálatot.
Székelyudvarhelyen egy utca viseli az író nevét, amelyben az a ház található, ahol Nyirő lakott. Hargita megyében Csíkszépvízen és Máréfalván nevezték el a helyi iskolát az íróról.
Ioan Rus belügyminiszter ugyanakkor bejelentette: a minisztérium munkatársai alapos tájékoztató anyagot készítenek Nyirőről Victor Ponta miniszterelnöknek és Traian Băsescu államfőnek. Mint mondta: a dokumentációt azért készítik, hogy a kormányfő kellő tájékozottsággal vegyen részt az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen.
Diplomáciai viszály körvonalazódik
Magyarázatot kér a külügyi tárca Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló nyilatkozatai kapcsán, s ezek tisztázását várja a magyar külügyminisztériumtól. Románia budapesti nagykövete megbízást kapott arra, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal. Bukarest azt reméli, hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor.
A román külügyminisztérium sajtóközleményében csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő József emlékének szentelt, vasárnapi nyilvános szertartás megszervezésében, annak ellenére, hogy a korábbi nyilatkozatokban magánjellegű eseményről volt szó. A román diplomácia ugyanakkor "meglepődve értesült" Kövér László román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és nem ért egyet némely budapesti politikusok nyilatkozataival sem, amelyek "mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott".
A külügyi tárca szerint ez mesterséges feszültséget szít a román–magyar kétoldalú kapcsolatokban, de a románok és magyarok közötti együttélésben is. A minisztérium úgy ítéli meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok "román modellje" megfelel az európai szabványoknak, sőt, túl is tesz rajtuk, és ez egy nemzetközileg elismert tény.
A tárca a párbeszéd és a bejáratott kommunikációs csatornák használatát szorgalmazza a kényes kérdés megoldására, s azt reméli, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik a Románia által jelzett aggályokat, és a gazdag kétoldalú együttműködés, az európai uniós érdekek alapján hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor – áll a bukaresti külügyi tárca sajtóközleményében.
Jóérzésről tanúskodó gesztus lehetett volna
Ovidiu Pecican kolozsvári történész Nemkívánatos radikalizálódás címmel közölt írást a România liberă napilapban Nyirő újratemetéséről. A történész "képmutatásnak, ideológiai ostobaságnak és következetlenségnek" nevezi azoknak a románoknak az álláspontját, akik saját szélsőségeseiket elfogadják, de másokéit elutasítják. A szerző utal arra, hogy zsidó emberek életének kioltása miatt felelős Corneliu Zelea Codreanu vasgárdista vezért és Ion Antonescu tábornokot sok román hazafinak tartja, és csodálattal tekintenek rájuk, ugyanakkor tiltakoznak Nyirő újratemetése ellen. Pecican szerint Nyirő is pont ugyanolyan hazafi volt, mint például Octavian Goga, Nechifor Crainic vagy Radu Gyr költő, csakhogy Nyirő számára a hazát Magyarország jelentette.
Pecican szerint Nyirő székelyföldi újratemetésének engedélyezése jóérzésről tanúskodó gesztus lett volna, emellett, úgy véli, a románoknak tisztelniük kell a székelyeknek Nyirő életművéről alkotott esztétikai véleményét, ami a magyarok iránti bizalom és tisztelet jele. Ugyanakkor úgy véli, a székelyföldi hatóságoknak elővigyázatosabbaknak kellett volna lenniük, Nyirő írói tehetségét esetleg műveinek új kiadásával kellett volna megünnepelniük, és el kellett volna határolódniuk az író politikai múltjától. A szerző szerint azonban a romániai magyar pártok és magyarországi politikusok politikai érdekei határozták meg elsősorban a magyar fél viselkedését az újratemetés ügyében. Pecican szerint a magyar állam nem nyer abból, ha egy homályos múlt nevében az ellenségeskedést helyezi előtérbe Romániával szemben, mint ahogy Romániának sem érdeke azt táplálni, hogy képtelen békét kötni az egyik nemzeti kisebbségével.
Budapesten őrzik Nyirő hamvait
Kegyeleti aktust nem lehet politikai eszközökkel megakadályozni – nyilatkozta Nyirő József újratemetésével kapcsolatban Székelyudvarhelyen Fráter Olivér. Az újratemetésért felelős Országgyűlési Hivatal megbízottja hangsúlyozta: az Országgyűlési Hivatal mindent úgy próbált előkészíteni, hogy a magyarországi és romániai törvényeket betartsák. Magyarország az újratemetést alapvetően kegyeleti aktusként fogja fel, amelyet – véleménye szerint – egy jogállamban politikai eszközökkel nem lehet megakadályozni. Fráter Olivér leszögezte: az elkövetkező napokban minden, a temetés jogszerűségéhez szükséges kritériumot teljesíteni akarnak. Nyirő József hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna – mondta a történész. "Azt gondolom, hazajött a lelke, és hamarosan sor fog kerülni az újratemetésére is itt, Székelyudvarhelyen" – jelentette ki.
