Most a ballagás napjára kell összpontosítaniuk, szüleikkel együtt. Mert egyfajta családi ünnep a maturandus gyermek utolsó középiskolai napja az osztály és az iskola közösségében eltöltött tizenkét esztendő után.
De míg ünnepi ruhában, vállukon a jelképpé vált faragott kopjával-tarisznyával elindulnak az iskolacsengő hívó szavára, addig is kerül gond bőven: meg kell címezni a művészi kivitelű kártyákat a rokonoknak, barátoknak, kiválasztani a legsikerültebb fényképet, és postaládába dobni vagy személyesen kézbesíteni... Kezemben a Mikes Kelemen Főgim­názium száztíz végzős diákjának kicsengetési kártyája, a XII. B-ből, természettudományok osztályából küldik. Első oldalának alján kis ezüstbetűkkel a fő mottó egy Oscar Wilde-idézet: "Eddig fiatalok voltunk, ezután más mentséget kell keresnünk." Ajándék kártyám hozzánk közelebbi szerzőt, Az alkimista íróját, Paulo Coelhót szólaltatja meg: "Nem az van hatással a jellemre, amit a múltban tettél, hanem amit a jelenben teszel, az teszi jóvá a múltat és változtatja meg a jövőt." Okos választás egy egyetemre készülő maturandustól!