A Plugor Sándor Művészeti Líceum az udvarán történő munkálatok miatt a Székely Nemzeti Múzeumban tartotta meg a kicsengetési ünnepséget (felvételünk), ott, ahol a múlt találkozik a jelennel, és éppen a szárnyukat bontogató művészek által a jövővel is.
Sepsiszentgyörgy hét iskolájában ballagtak szombaton a végzősök, az őket köszöntő ünneplő tömegek, csa­ládtagok, rokonok, barátok közül so­kan egyik iskolától a másikig szaladgáltak, hogy átadják virágaikat, ajándékaikat. A Mikes Kelemen Líceumban 9 órakor megszólalt az iskolacsengő, és négy osztály diákjai vonultak az udvarra, elöl a székely ruhás A osztály, majd a másik három civilben, léggömbökkel. Mint ilyenkor szokás, búcsúztatott az igaz­gató, a tanfelügyelőség és az önkormány­zat képviselője, valamint az I. és XI. osztály egy-egy tanulója, de talán a Mikes-iskolához legjobban illőt Both Csaba ballagó diák mondta, aki szerint a legtöbbet azáltal kapták az ott töltött évek alatt, hogy "egyensúlyban volt az iskola által megkövetelt méltóság és a szabadság". A XI. osztályosok átvették az iskola kulcsát a végzősöktől, majd átadták a különféle jutalmakat.
A múzeumkertben három művészeti iskolás osztály ballagott, zene-, képző­művészet és drámaszakos diákok, akiknek tehetségéről, fejlődéséről az elmúlt években nézőként, hallgatóként a város különböző előadó- és kiállí­tótermeiben győződhettünk meg.

Sebestyén-Lázár Enikő iskolaigaz­gató hangsúlyozta, olyan éveket töltöt­tek együtt most ballagó tanítványaikkal, amelyek összekötik őket, amelyek alatt örvendtek a diá­kok minden apró si­ke­rének, és átérez­ték a kudarc okozta fájdalmat, bánatot.
"A jövő olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk. Sepsiszentgyörgy, Szé­kely­föld olyan lesz, amilyennek a jelen és a jövő generációi megálmodják és megformálják. Ez a város eddig az otthonotok volt, és bár sokan el fogtok menni, hogy tovább tanuljatok, em­lékezzetek arra, hogy ide mindig hazavárunk benneteket."
Antal Árpád polgármester évente ismétlődő üze­netét minden iskolában felolvasták.