Lakói mindig valamit óhajtottak, mindig valami miatt aggódtak és háborogtak, s mint mondták: most sem volna tűrhetetlen településünk sorsa, ha lenne munkahely, kereseti lehetőség, akkor talán kedvünk is nagyobb lenne arra, hogy erőnkhöz mérten tegyünk a település haladásáért.

Munkahelyek kellenek
A derűlátó málnásfürdői ember csak a jóban gondolkozik, a jó felé törekszik, ezért tapasztalhattuk, hogy a felkeresett, megszólaltatott személyek – akik közül többen is jelöltették magukat az eljövendő önkormányzatban – a mutatkozó jelek alapján hisznek Málnásfürdő feléledésében.
– Mi az, hogy feléledés? – tettük fel a kérdést főként olyan helybeli fiataloknak, fiatal házasoknak, akikből a hazai pártok színeiben szándékoznának tevékenykedni az eljövendő községi tanácsban.
Az óhajokat a legtöbben gondolkodás nélkül sorolták: a községvezetésnek legyen legfontosabb feladata az új munkahelyek teremtése, hogy haza tudjanak jönni, akik a kenyér miatt külföldön nyomorognak, s gondoljanak a nők számára is alkalmas állásokra. Csak olyan termelő egységek létesítésére adjon engedélyt a tanács, amelyek helybelieket fognak alkalmazni. Fel kell újítani a szállodát, hogy a kezelőközpontba távolról érkezőket lehessen elszállásolni, fejezzék be sürgősen a szennyvíztisztító berendezést, ami elsőrendű feltétel ahhoz, hogy egy gyógyhely működhessen, intézkedjenek, hogy megfelelő minőségű ivóvize legyen a fürdőnek, mert olykor üledék-homokszemcse is jön a csapon, azonnal építtessen vagy építsen egy ember elé való központi illemhelyet az önkormányzat az eljövendő vendégeknek és az ide érkező görögkeleti zarándokoknak, hasonló a helyzet a megépített ravatalozó körül is, ott sincs illemhely, pad az idősek számára. Haladéktalanul fel kell javíttatni a telep mellékutcáit, amelyek katasztrofális állapotban vannak. Jogos a követelésük, hogy a községi családorvos, mint régebben, legalább egy héten egyszer rendeljen Mál­násfürdőn is, és legalább községszinten hozzák létre a diakóniai szolgálatot.
– Ezekben a munkálatokban mi is részt szeretnénk vállalni, a legkülönbözőbb hazai magyar pártok (RMDSZ, MPP, EMNP) színeiben, ha a választások után hallathatjuk majd hangunkat a leendő községvezetésben – jegyeztük Kopacz Ferenc, Szép Csaba, Dénes Csaba, Székely Csaba, Nagy Csaba, Székely Kinga egybehangzó javaslatait.
Mi lesz az iskolával?
Több kisgyerekes asszonyt az érdekelte, hogy merre alakul az iskola épületének tulajdonjoga? A működési feltételek ugyanis adottak, de bármikor megtörténhet, hogy Málnásfürdő iskolaépület nélkül marad, mert nem született megnyugtató döntés a visszaszolgáltatott ingatlan tulajdonjogát illetően.
Abban Kovács Attila központi iskolaigazgató és Kasléder József polgármester is egyet­ért, hogy ismeretlen okok miatt nagyon megkésett a peres döntéshozatal a tulajdonos és az épületet birtoklók között, hogy a tanügyminisztérium már nem tudta megvásárolni azt. Márpedig ez a mindenkori hatalom dolga – vélekednek a kisgyerekes anyák, Mihály Rozália önkormányzati tanácstag pedig kijelentette: tanítónőként is kíván harcolni azért, hogy a fürdőnek is olyan iskolája lehessen, mint Málnásnak vagy Zalánpataknak! A köz­ségi elöljárók és a központi iskolavezetés, akárcsak a tulajdonos arra várnak, hogy egy kiírás vagy törvényes lehetőség mutatkozzék az épület megvásárlására, ugyanis elkészült az oktatási központ dokumentációja, amely alapján megoldható lesz az épület teljes rehabilitációja. A fürdőn most egyetlen összevont osztály működik, mégpedig egy épületben a népes óvodai csoporttal.
Átadták a kezelőközpontot
A málnásfürdői borvizes kezelőközpont átadására a fürdőre érkező Kasléder József polgármesternek felsoroltuk a jegyzett elvárásokat, melyekre választ kértünk tőle.
– Négy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy következő négy esztendő Málnásfürdőről szól majd. Előrelépés a most átadott kezelőközpont, amely A borvíz útja program révén készült el, s amely nagyon fontos lesz Mál­násfürdő jövője szempontjából. Kifizettük utolsó részletünket az Olt turisztikai vállalatnak, amelytől a megyei tanács segítségével visszavásároltuk a fürdőtelepet, összesen 3,5 hektár belterületet. Újra a mi tulajdonunk a terület, a források, a mofetták, a volt gyermekszanatórium épülete, az Olt Szálló és vendéglő. Tudom, hogy ezzel még nem oldottuk meg Málnásfürdő gondjait, de nyugodtan kijelenthetem: ez új kezdet Málnásfürdő életében. Hamarosan befejezzük a szennyvízülepítőt, és soron következik a fürdőtelep csatlakoztatása a községközpont ivóvízhálózatára, amelynek hozamát újabb források befoglalásával fogjuk bővíteni.
A kezelőközpont átadási rendezvénye előtt Henning Lászlóval, a megyei tanács alelnökével megtekintettük a fürdőt, amelyet hónapok óta közmunkával ment és rendez Málnásfürdő közössége. Az alelnök elmondta, közvetlenül is érdekeltként kezdeményező-irányító szerepet vállalt e munkában.
– Megkezdtük a domb aljából eredő források-szivárgások lecsapolását, levezetését, hogy tisztán lehessen látni, melyik a borvíz, melyik az édesvíz, vannak már régi források, amelyek működnek, nem szivárog medencéjükbe idegen testvíz. A szerteszét csordogáló testvizeket összegyűjtjük, és átvezetjük a sétány alatt. Kivágták a bokrokat, az elhatalmasodott cserjéseket, most az egykori Herceg hideg tükörfürdő, a későbbi mofetta megmentése következik. Cserefa­lécekkel való újrapadolását az önkormányzat vállalta, mert a fémszerkezet még jó. Szerződést kötöttünk egy kivitelezővel, még a nyáron elkészül a fürdőtelep központját átszelő sétány. Minimális erőfeszítéssel feljavítottuk és újra ott eredeti helyén a fürdő egykori zenepavilonja.
Számos helybeli lakos vett részt a még nem működő kezelőközpont átadásán. Az önkormányzat által felújított millenniumi park fáinak árnyékában is sokan üldögéltek.
Új gyógyvíz kerülhet piacra
Telefonon tudtuk elérni a helybeli Kovászna gyöngye ásványvízpalackozó-gyár igazgatóját, Stegbauer Tibort, akitől a vállalat jelenlegi sorsa felől érdeklődtünk. Elmondta: a felette igényes uniós elvárások miatt megszűnt a szénsavpalackozás, a gyárban időleges műszaki átalakítást végeznek, újabb borvízkutat kötnek a rendszerbe, s rövidesen új ásványvíz alapú termékekkel fog jelentkezni az igényes hazai borvízpiacon. Céljuk, hogy a málnásfürdői ásványvizet ismét úgy igényeljék a fogyasztók, mint hajdanán, mert a széltében-hosszában megjelenő és szénsavval dúsított értéktelen vizek berondítottak a hazai piacra. A régi és közismert Mária–Málnás gyógyforrás tulajdonosát, Tóth Árpádot telefonon sem tudtuk elérni, ezért be kell érnünk azzal az információval, amit a terepen hallottunk: épül-szépül a kis gyár, és talán még ebben az évben piacra dobják a szakirodalomban is elismert gyógyvizet.
Közhely felsorolni a Málnásfürdő nyújtotta vendégforgalmi lehetőségeket, beleértve a gyógyturizmust is. A telepen több vendégház működik, s olyan is akad, amelybe már három éve visszatérnek vendégei. Csíki István, a Vadász Panzió tulajdonosa elmondta, évente nála szeretnek megszállni gróf Kálnoky Tibor Angliából, Németor­szágból, Japánból érkező vendégei, akik számára nyaranta ezen a vidéken lovastúrákat szerveznek.
– Nálam szoktak megszállni – mondta –, nemcsak a vendégeknek kínálok helyet, de a lovak számára is van istállóm. A menüvel sem lesz gond, mert ha Vadász Panzió a vendégház neve, akkor ott csak vadas ételeket szolgálunk fel, miként az a vendégek óhaja!