Tegnap délelőtt Kovászna és Vrancea megye határánál, a Vas-kútnál – ahol a Láros Közbirtokosság kezdeményezésére és támogatásával Ozsdolától tizenhárom kilométerre 2008 ősszén felújítottak egy első világháborús sírt, és emlékkeresztet állítottak – mintegy ötven ozsdolai és kézdisárfalvi hagyományőrző emlékezett a trianoni békediktátum 92. évfordulóján.
Az emlékkeresztnél Páll István ozsdolai közbirtokossági elnök és Vad László, a Vitézi Rend helyettes-főkapitánya elevenítette fel a gyalázatos diktátumot és annak tragikus következményeit, majd Nagy Sarolta és Fábián Angella az alkalomhoz illő verset szavalt. A megemlékezés végén a jelenlevők az emlékkereszt talapzatára elhelyezték a kegyelet koszorúit, közösen énekelték el a magyar és a székely himnuszt.
Délután, pontosan 17 óra 32 perckor Kézdivásárhelyen megszólaltak a magyar történelmi egyházak templomainak harangjai, majd az egykori hadapródiskola előtti hősi emlékműnél elkezdődött a megemlékezés. Az előző esztendőkhöz viszonyítva nagyon kevesen jelentek meg, csupán a városháza, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Történelmi Vitézi Rend és a Nők Egyesületének képviselői, illetve pár pedagógus és nyugdíjas volt jelen a Magyar Összetartozás Napja alkalmával szervezett rövid megemlékezésen. A gyásznapról és annak következményeiről, valamint a Nyirő József újratemetése körüli botrányról Rácz Károly polgármester, Szőcs Zoltán, a HVIM városi elnöke és Bíró Levente tanító, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke szólt. Melzer Medea és Sárkány Tímea egyetemi hallgató Babits Mihály Áldás a magyarra, illetve Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét szavalta el, Fejér Ameli Lilla tanítóképzős diák énekelt. A megemlékezés koszorúzással és himnuszaink közös eléneklésével ért véget. A Tanulók Klubja fúvószenekara gyászindulókat adott elő.