A nyári szünidő közeledtével a diákfoglalkoztatás ösztönzését célzó támogatási rendszert népszerűsíti a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal, a napokban indult kampány tudnivalóiról a pénteki nyílt napon is tájékozódhattak az érdeklődők.
Háromszéken egyelőre nincs érdeklődő, tavaly sem volt, holott országos szinten ilyen jogcímen mintegy 300 ezer lejt hívtak le a cégek – tudtuk meg a munkaerő-hivatalnál.
Bár a tanévek közti vakáció idején számos háromszéki vállalkozó foglalkoztat diákokat, az ilyen esetekben bérezésre fordítható állami támogatást az elmúlt három évben nem igényelte senki. Kelemen Tibor munkaügyi igazgató szerint a legtöbb hatvan napra szerződtetett munkavállalók havi 250 lejes támogatást kapnak. A 2007/72-es törvény értelmében a kiskorúak szülői beleegyezéssel napi hat órát dolgozhatnak, a 18 év fölöttiek pedig nyolcórás munkaidőt vállalhatnak. Az érdeklődő diákoknak és cégeknek a munkaerő-foglalkoztatási ügynökségnél kell bejelentkezniük, a munkaszerződésben rögzített bér természetesen nem lehet kisebb, mint a megfelelő minimálbér, így a támogatás mellett a vállalkozónak is hozzá kell járulnia ahhoz. Bár a fizetés nem nagy, egy diáknak ez is jelentős lehet, ráadásul, miközben dolgozik, később hasznosítható tapasztalatokra tesz szert – véli Kelemen. A lehetőségről körlevelekben tájékoztatták a cégeket, visszajelzés azonban nem érkezett, a támogatást nem kérték – mondja az intézményvezető, aki szerint ebben a bürokrácia is szerepet játszhat.
Ezt mondják a vállalkozók is, s bár az eljáráson könnyítettek keveset, a munkaszerződéssel járó ügyintézés meglehetősen sok utánajárást igényel. Az építkezés az egyik terület, ahol idénymunkára szívesen vennének fel szakképzetlen diákokat, ám itt most az ágazatban tapasztalható pangás miatt a munkaadók kivárnak. A Modern House Kft. az egyik olyan sepsiszentgyörgyi cég, amely korábban húsz-huszonöt diáknak is biztosított munkát, de csak a jogszabály megjelenését követő első években vette igénybe a támogatást. Bálint József tulajdonos azt tapasztalta, hogy egyrészt a lemorzsolódás (a kitartás egy munkahely mellett nem föltétlenül a diákok sajátossága), másrészt a szerződéssel járó papírmunka (főként a munkaszerződés megszüntetése okozott gondot korábban) azt feltételezi, hogy annak a munkaadónak éri meg az eljárást lefolytatni, akinek több munkavállalóra van szüksége. Ugyanakkor úgy látja, cégénél a diákmunkára idén is szükség lesz, ám azt még nem döntötte el, hogy igényli-e a támogatást.
Állami támogatás igényelhető a munkahelyi tanoncképzéshez is, a legkevesebb egy, legtöbb három évig terjedő szerződéssel, inasként foglalkoztatottak után havi 300 lejes összeg jár a munkaadónak. Baróton például kőfaragó-, Kézdivásárhelyen hőszigeteltablakkészítő-, Kovásznán és Bodzafordulón húsfeldolgozó-képzést terveztek, a folyamat azonban a tanoncok szakmai felkészültségét kiértékelő központok és a megfelelő szakemberek hiánya miatt megakadt.
Ami a munkavállalói igényeket illeti, se szeri, se száma azoknak a hirdetéseknek, amelyek a nyári munkalehetőségeket kutatják. Szülők és diákok igyekeznek valamilyen elfogadható, ám egy kis keresethez juttató munkát találni. Mindazonáltal a diákok pénzügyi intelligenciáját vizsgáló, nemrég készült felmérésből az a következtetés vonható le, hogy a háromszéki diákok mentalitása a legnagyobb akadálya annak, hogy nyári munkát kapjanak. Kelemen Szilárd, a felmérést végző Junior Business Club elnöke szerint, aki föltétlenül dolgozni akar, az talál magának munkát, ám a diákokból általában hiányzik a céltudatosság: jobban értenek a pénz elköltéséhez, mint megkereséséhez, a fellelhető munkahelyek felkutatásához.
Demeter Virág Katalin, Ferencz Csaba
