Jutalékszázalékok
Egy liter gázolaj után Romániában 21,1 eurócent üti az üzemanyag-forgalmazók markát – áll egy EU-s jelentésben. Ez gyakorlatilag a végső ár 16 százaléka, és Bulgária után a legmagasabb arány a közép-európai régióban. A legalacsonyabb arányt Magyarországon regisztrálták, itt 14,4 százalékos benzinkútjutalékkal dolgoznak átlagban, de sem Lengyelországban, sem Csehországban nem éri el a 15 százalékot. Összeurópai összehasonlításban a francia benzinkutasok a „legdrágábbak” 21,5, míg a „legolcsóbbak” az észt forgalmazók 11,1 százalékkal.
Kelendő a Lodgy
Mintegy 1800 egységet törzskönyveztek a Dacia új, Lodgy családi autójából a múlt hónapban Franciaországban. A Spanyolországban gyártott, nemrég piacra dobott modell, amit nálunk még csak előjegyzésre lehet kapni, az autóeladások piacát is megmozgatta. Igaz, egyelőre a visszaesés megállításával vannak elfoglalva gyártók, kereskedők egyaránt, a Lodgy mégis nem várt eredményt ért el, harmadik helyével megelőzve a VW Tourant. A francia piacon az egyterűek kategóriájában továbbra is a Peugeot 3008-as vezet, májusban valamivel több, mint 3600 egységet értékesítettek.
Eurót dobtak a piacra
817 millió euróval, 33,52 milliárdra csökkent a jegybank valutatartaléka májusban – írja a Ziarul Financiar –, miután a kifizetések fluxusa 2,7 milliárd eurós csúcsot ért el. Az elemzők számítottak a csökkenésre, hiszen a jegybank a nemzeti valuta védelme érdekében érezhetően nagy mennyiségben dobott eurót a piacra. Az ING elemzése szerint májusban csaknem dupláját az egy hónappal korábbinak, mintegy 600 millió eurót kellett a piacra pumpálni az árfolyam elszabadulását megfékezendő. A jegybank leginkább a valutatartalék növelésével tudja biztosítani a külső tényezők miatt lehetséges árfolyam-ingadozásból származó hátrányokat, a pénzügyi válság kirobbanása óta egyébként a nemzeti bank mintegy 30 százalékkal növelte valutatartalékait, de nem vásárlásból, hanem egy 9,5 milliárdos IMF-kölcsön érvényesítéséből származik.
Büntetőjogi eljárás a kászoniak ellen
A Zöld Erdély Egyesület 2008 tavaszán kezdeményezett aláírásgyűjtést a Kászonokban egy kőbányaprojekt ellen. A tiltakozó levelet 223 helyi lakos írta alá, aki környezetvédelmi, gazdasági és szociális szempontból is károsnak tartotta a község számára a kőbánya megnyitását. Négy év múltán a befektető kezdeményezésére büntetőjogi eljárás folyik ellenük aláírás-hamisítás és csalás vádjával. Nemrég a Zöld Erdély Egyesület rendőrségi átiratot kapott, amelyben bekérték az eredeti aláírásokat bizonyítékként, valamint hivatalosan értesítették az egyesületet az eljárás megindításáról, holott az már régóta tart, több tucat embert beidéztek kihallgatásra, ami aggodalmat és félelmet keltett a helyi lakosok körében. Az egyesület a bekért adatokat és aláíróíveket beszolgáltatta, ugyanakkor átiratban jelezte az ügyészségnek, hogy megítélése szerint a büntetőjogi eljárásnak nincs jogalapja.
Vita a szélturbinák beszerzéséről
Mintegy 1500 megawatt kapacitású szélerőműrendszer építését tervezi egy spanyol cég Dobrudzsában. A több települést érintő projekt megvalósítását 2017-re tervezik, a beruházás összértéke eléri a kétmilliárd eurót. A napokban vita alakult ki egy beszerzői szerződés kapcsán. A spanyol Iberdrola cégtől az Eolica Dobrodgea (Schweiz) AG 2008-ban mintegy 300 millió eurós tranzakció keretében szerezte meg az ötven kisebb projekt kivitelezési jogát. A múlt héten a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy két cég, amely szintén a spanyol beruházónak dolgozik, a kínai Sinovellel kötött beszállítói szerződést szélturbinák vásárlására, a turbinák összkapacitása eléri az 1200 megawattot. Az Eolica képviselői azonban semmisnek nyilvánítják a szerződéseket, ugyanis szerintük exkluzív megállapodásuk van a spanyol vállalattal, ami azt jelenti, hogy a szélenergia kiaknázásának egész portfóliójával rendelkeznek.
