Gáspár Tamás leköszönő polgármesterrel, régi ismerősünkkel megálltunk az alsórákosi Bedő-ház előtt. Polgármesteri mandátumának egyik kedves emléke, amikor utcát neveztek el Nyirő Józsefről, aki életének talán legboldogabb három esztendejét ebben a faluban töltötte.
– Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész készített domborművet. 2006-ban került az író egykori lakóházára, a Bedő-ház utcára néző falára.
Az alsórákosi idegenvezetőként is ismert Hegyesi Ildikó nyugalmazott magyartanárt kértük, szóljon lapunk olvasóinak a helyi Nyirő-emlékekről.
– Itt már 2002-ben megemlékeztünk az íróról, azt az utcát, amelyben az író lakott, róla neveztük el. Nyirő nagyon kötődött ehhez a faluhoz, és műveiben számtalan helyen említi Alsórákost. A Kopjafák című novellafüzérben, mint más novelláiban is, alsórákosi családnevek fordulnak elő. Sokan ismerik itt azt az írását, amelyben egy szegény ember, mert nem volt pénze, halott feleségét a vonaton lopta haza Kolozsvárról. Az én népem című regényében számos alsórákosi ismert családnév fordul elő, kis mondatocskák és rákosi helynevek utalnak erre a vidékre. Nyirő nagyon jól ismerte a környéket, hiszen itt szántott, vetett és aratott, kaszált és vadászott is, gyümölcsöst gondozott. Apósa, Bedő József tanító bácsi Erdővidékről származott ide. Református kántortanító és az állami iskola első igazgató-tanítója volt. Az ő legkisebb lánya Ilona, az a Donna Heléna, akire spanyolországi éveiben Nyirő emlékezett. Őmiatta lépett ki a rendből. Itt, az alsórákosi parókián 1919. november 29-én esküdtek össze. Esketőpapjuk Szotyori Lajos református lelkész, a későbbi esperes. Én voltam az utolsó gyermek, akit papsága idején megkeresztelt. Édesapám negyven évig igazgatta a falu iskoláját. Volt lelkészünk, dr. Imreh Barna kutatásaiból, saját emlékeimből, olvasmányaimból és a helyi dolgokról kis füzetet is összeállítottam A Tepők árnyékában címmel, amellyel szívesen megajándékozom.
