A 83. Ünnepi Könyvhéten mutatták be Majtényi Balázs és Majtényi György Cigánykérdés Magyarországon 1945–2010 című könyvét. A szerzők a tegnap tartott beszélgetésen elmondták: céljuk egy közérthető, akár diákok számára is érdekes történeti összefoglaló munka létrehozása volt.
Majtényi Balázs alkotmányjogász és Majtényi György társadalomtörténész gazdag képanyaggal ellátott, közel 230 oldalas könyve az 1945 és 2010 közötti évtizedeket áttekintve mutatja be a magyarországi cigánykérdést, azt, hogy miként alakult a különféle korszakok romapolitikája, milyen hatással van a Kádár-kor a mai helyzetre, hogyan viszonyult a kormányzat a rendszerváltás után a roma integrációhoz.
Van egy zárófejezet is, amely reflektál a 2010 utáni változásokra, de korszaktól függetlenül elemeztük valamennyi dokumentumot, amelyek valahogy a romák helyzetén kívántak javítani. Természetesen megvizsgáltuk a rendszerváltás után alakult civil szervezeteket is – mondta Majtényi Balázs. Hozzátette: olyan könyvet akartak írni, amely egységes szerkezetben, szemléletben próbálja bemutatni a cigánykérdés történetét. Az egyes fejezetekből akár több nagy monográfiát is lehetne írni, a mi célunk azonban az volt, hogy a nagyközönség számára is érdekes és olvasható legyen a kötet – magyarázta az alkotmányjogász. A kötet két határdátumáról elmondta: bár mindkét év önkényes választás, szükség volt meghatározni a vizsgálandó korszakot. Mint fogalmazott, ők az 1945 utáni roma történelemről kívántak átfogó munkát írni, a kormányváltás és azt követően az új alaptörvény elfogadása pedig mindenképpen korszakhatárt jelent. Az elmúlt két év közjogi változásainak hatásait azonban még nem lehet belátni. Majtényi Balázs szerint a közös munka előnye, hogy a kötet többfajta tudományági – történészi, jogászi, szociológusi – megközelítést ötvöz. Például a történeti áttekintésen kívül megvizsgálhattuk, hogy a különféle stratégiadokumentumokban milyen normatív-politikai szándékok jelennek meg – jegyezte meg. Hozzátette: céljuk az volt, hogy könyvük felhasználható legyen további társadalomtudományi kutatásokhoz. Ezt például bőséges jegyzetanyag, bibliográfia is segíti. A szerzők hangsúlyozták, hogy Magyarországon sok nemzetiség története elnyomatástörténetnek látszódik.