Zalánpatakon százegy a kapuszám, a falucska lakóinak száma nem éri el a százötvenet sem, mégis híres: az angol trónörökös, Károly herceg évek óta házat tart fenn, s ha teheti, néhány napot itt is tölt. Van is miért szeretnie ezt a vidéket, mondják a helybeliek, hiszen csend és nyugalom honol a hegyek köré szorult kis településen, s bármerre is tekintsen az ember, festő vásznára kívánkozó táj övezi.
Mindannak ellenére, hogy közvetlen kapcsolatuk nincs a walesi herceggel, a maguk módján büszkék „szomszédjukra”. Büszkék, mert azt a helyet, melyet a fiatalok a kilátástalanság miatt az első hívó szóra oly könnyen elhagynak – miáltal láthatóan folyvást fogy és sorvad –, ismét behozza a köztudatba, ország-világ előtt újra élővé varázsolja.
Préda Vince gazdálkodó azt mondja, a faluban számon tartják, mikor van itt Károly herceg, de még nem találkoztak vele, s látni is csak tisztes távolságból látták. Hogy miért jár minden évben vissza? Valószínűleg a szép táj és a jó levegő tetszett meg, a környező domboldalakon pedig jókat tud sétálni. Azért nem ártana vigyáznia – adja a jó tanácsot –, mert a környéken rengeteg a medve, s vaddisznóból sincs kevés. „A tegnap délután, még sötétedés előtt szinte a faluig jött egy megtermett medve” – mondja, s int a szemközti oldal felé. Egy asszonyka úgy tudja, Székelyudvarhelyről érkeznek gyermekek, hogy „Csárli” hercegnek énekeljenek. „Először arról volt szó, a kultúrház udvarán énekelnek, ám végül úgy döntöttek, mégiscsak bent tartják a falak mögött, de oda nem hivatalos a falu” – mondja. Bár eddig csak távolról látta a herceget, közvetlensége és természetessége így is meglepte – különösebb felhajtás nélkül sétál a faluban, ott termett zöldséget, gyümölcsöt és mézet is fogyasztott, a héten pedig mosolyogva válaszolt a neki integetőknek – így igencsak jó véleménye van róla. Személy szerint nagyon hálás a trónörökösnek, hogy itt megtelepedett, mert az némi színt hozott a falu életébe, s felfigyelt rájuk a világ. Azt mondja, az elmúlt években egyre többen érdeklődnek eladó házak után, így talán nem vesz a falu, s épített örökségük még sokáig állni fog. Préda Jenő a csütörtöki „találkozásukat” felidézve meséli, az autójával a falun áthaladó herceg visszaintegetett az embereknek. A trónörökös „reklámértékét” ő is érzi, úgy gondolja, rövid és hosszú távon is hasznot hajt ittléte Zalánpataknak. Közvetlen nyereség, hogy egy kazánfűtőnek és két szakácsnőnek munkát ad, ami nem kevés dolog, s szénacsinálás idején többeket hívnak, hogy az udvarházhoz tartozó területen segédkezzenek a betakarításnál.
Károly hercegnek a falu szélén lévő házánál – Zalánpatak 1–3. szám – éppen a terepjárójukból kiszálló grófi házaspárral, Kálnoky Tiborral és nejével, Annával találkozunk. Arra kérnek, értsük meg, s tiszteljük a walesi herceg intimitását, de azért néhány részletet elárulnak: Károly herceg a hétvégén nem megy sehova, az elmúlt hetekben édesanyja, II. Erzsébet trónra lépésének hatvanadik évfordulója alkalmával rendezett ünnepségek fáradalmait piheni most ki. Mivel szereti a ritka vadvirágokat – s abból Zalánpatakon jócskán akad –, a lila íriszes hely mellett felszolgált vacsorával kedveskednek neki. A „székelyudvarhelyi” gyermekek pedig valójában a szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai, a koncertre az udvarházban, ám megvendégelésükre – csöröge és zsíros kenyér lesz a menü – a kultúrháznál kerül sor.