Felmerült az a lehetőség is, hogy amennyiben az államfő nem fogadja el a parlament döntését, felfüggesztését kezdeményezheti a törvényhozás – bár ezt Ponta „nem kívánja”, de a döntést a parlamentre bízza. Tegnap este Traian Bă­sescu leszögezte: az országot ezen a szinten az államfőnek kell képviselnie.
A szociál-liberális többségű törvényhozás által 249 igen (köztük az RMDSZ-es képviselők és szenátorok is, mint Kelemen Hunor indokolta, jogászaik tanácsára), 30 nem szavazattal és két tartózkodással elfogadott dokumentum szerint az EU legmagasabb fórumán gazdasági kérdések kerülnek majd terítékre, ezért a kormányfőnek kellene adni a Romániának fenntartott „brüsszeli széket”. A plénumban mondott beszédében Victor Ponta kifejtette, „hatékony és alkotmányos” megoldást kell találni arra, hogy nemzetközi szinten ki képviseli az országot – függetlenül attól, hogy épp ki a kormányfő illetve az államelnök. Szerinte a biztonságpolitikai és az EU közös külpolitikáját érintő tanácskozásokon az államfő vegyen részt, a gazdasági és szociális kérdések, az uniós alapok elosztása, a külső határok biztonsága viszont a kormány és a miniszterelnök hatáskörébe tartoznak, ilyen jellegű megbeszéléseken tehát a miniszterelnöknek kell képviselnie az országot.
Korábban az államfő tanácsosai felvetették, a kérdést az alkotmánybíróságon kell dűlőre vinni. A taláros testület elnöke, Augustin Zegrean már meg is előlegezte a döntésüket: az alaptörvény értelmében az államfő képviseli az országot a magas szintű nemzetközi értekezleteken.
Így foglalt állást Traian Băsescu is, aki tegnap este elmagyarázta, Románia alkotmánya szerint a parlament törvényeket, indítványokat, határozatokat fogadhat el, a politikai nyilatkozat nem tartozik hatáskörébe, másrészről az Európai Tanács működési szabályzata szerint az ET-ben az államfőnek kell képviselnie az országot. Băsescu szerint a politikai nyilatkozat elfogadásával a hatalom az alkotmánymódosítást erőlteti, Ponta pedig hatáskörének egy részét szeretné átvenni.