A sepsiszentgyörgyi vállalkozói inkubátorházban múlt héten ünnepélyes keretek között nyitották meg a Kárpát Régió Üzleti Hálózat háromszéki irodáját.
Az eseményt követően rangos gazdasági fórum zajlott az Asimcov konferenciatermében, melyen hazai és magyarországi gazdasági szakemberek, de politikusok is felszólaltak. Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti képviselő a Kárpát-medencei nemzetpolitika gazdasági vetületeiről beszélt, a háromszéki gazdasági helyzetet Nemes Előd, az EMNP megyei elnöke mutatta be. A jelenlévők megismerhették a Nemzeti Külgazdasági Hivatal tevékenységét is, de a háromszékieket leginkább érintő előadást Jakabos Janka tartotta, aki koordinátorként a Mikó-terv körüli fejleményeket, terveket ismertette. Ehhez az előadáshoz kapcsolódott a Wekerle-terv bemutatása, aminek valójában a Mikó-terv és más hasonló kezdeményezések ernyőjeként kell működnie.
A vállalkozókat igen érdeklő kezdeményezésről, a Mikó Imre Tervről Jakabos Jankával beszélgettünk.
Felkészülni a források felhasználására
– Hogyan lehetne röviden összefoglalni a Mikó-terv lényegét?
– A Mikó Imre Tervről röviden beszélni nagyon nehéz, hiszen ez egy másfél éves munka eredménye. Egyrészt azért nagyon fontos, mert helyi szakértők tudására épül, és az első olyan hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégia, amely Erdélyt mint régiót határozza meg, és Erdély fejlődését célozza meg.
– Kik a terv kezdeményezői?
– A kezdeményezők az EMNT gazdasági szakemberei, akik tavaly februárban határozták el, hogy kidolgozzák ezt a gazdaságfejlesztési stratégiát. Szerencsére a Gazdaságfejlesztési Minisztérium felkarolta az ötletet, és profi csapat bevonásával, a helyi szakemberek közreműködésével segítettek megalkotni a tervet. Az első mérföldkő tavaly Tusványos volt, amikor a magyar kormányprogram részeként említették, akkor mutatták fel az első közös vitairatot is.
– Hogyan kapcsolódik a tervhez a most avatott iroda?
– Alapvetően azt kell tudni a Mikó-tervről – és ez nagyon fontos részlet –, hogy egy gazdasági stratégia, ami most már kétszáz oldalasra nőtt, és végleges formájában is megjelent. A terv operatív része az intézményrendszert foglalja magában. Ennek része a most Sepsiszentgyörgyön avatott iroda, amely a negyedik Erdélyben, eddig Udvarhelyen, Nagyváradon és Kolozsváron nyílt hasonló. Ezek az irodák a Mikó-terv megvalósításának alappillérei. Hosszú folyamat eredményeként jutottunk ide, hiszen egy sokkal komplexebb rendszer hivatott megvalósítani a Mikó Imre Tervet, de nagyon fontos, hogy most már tudunk dolgozni, megvan a humán erőforrásunk. Számíthatunk a magyar kormányra, az ottani szakemberekre is, nyilván azon helyi szakemberek mellett, akik részt vettek már a terv kidolgozásában.
– Honnan lesz pénzük a terv működtetésére, életbe léptetéséhez?
– Ez gyakori kérdés, nagyon sokan érdeklődnek, milyen költségvetés áll a Mikó Imre Terv mögött. Nos, el kell mondanom, hogy ebből a szempontból is innovatív a terv, ugyanis nincs nagy költségvetése. Egyik nagyon fontos feladata, hogy előkészítse az erdélyi gazdaságot a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklusra. Ugyanis az elmúlt hét évben Romániában az abszorbciós ráta öt százalék körüli volt, ami nagyon rossznak számít. Éppen ezért a Mikó Imre Tervnek és a terv mellett dolgozó szakembereknek nagyon fontos feladatuk már most felkészíteni a gazdaságot arra, hogy képesek legyünk pályázni. Nagyon nagy összegekről van szó, mi nem tehetünk, és nem is vagyunk képesek, ilyen összeget rendelni a Mikó Imre Terv költségvetése mellé.
– Az uniós pályázatok mellett más források felé is irányítják a gazdasági élet résztvevőit?
– Az uniós pályázati lehetőségek nagyjából kifutottak erre az időszakra. Viszont a nemzetközi piacokon van pénz, de kell tudni, hogy ezek nem támogatások, hanem profitorientált pénzek, olyan befektetőkön keresztül, akik jönnek, érdeklődnek a gazdaság iránt, s ha megfelelő környezetet kapnak, be is fektetnek. Minderről sokkal több információt is tudunk adni, bárkit szeretettel várunk a Kárpát Régió Üzleti Hálózat sepsiszentgyörgyi irodájában, vagy akár a Demokrácia Központban is.
