Az alapítvány sajtószolgálata szerint januártól áprilisig összesen 42 002,81 lej gyűlt össze, az összeg felhasználásáról június 28-án dönt a kuratórium. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat továbbra is várják a hka@hka.ro címen, legkésőbb június 25-ig. A közösségikártya-program egyébként bekerült az első ötven legjobb romániai projekt közé, a Társadalmi Hálózat (Reţeaua Socială, RSC) által végzett országos felmérésben 550 program vett részt.

Őszre halasztják a döntést
Az őszi parlamenti választások után döntenek két nagy kitermelési beruházás ügyében – közölte Victor Ponta miniszterelnök. A Verespataki aranybánya-beruházást és a kárpáti palában rejlő gáztartalékok kiaknázását már évek óta ellenzik elsősorban a környezetvédők, de az európai politikusok is. Ponta a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a legnagyobb körültekintéssel vizsgálják a két megaberuházás ügyét, hiszen a gazdaságfejlesztés főként a bánya- és energiaiparban prioritást élvez, de a környezetvédelmi előírásoknak is maximálisan meg kell felelniük. Az olajpalában rejlő gáztartalékok kiaknázását Franciaország és Bulgária betiltotta, Angliában és két német szövetségi államban pedig felfüggesztették az eljárást környezetvédelmi okok miatt. A verespataki beruházást tervező RMGC-ben a román állam húszszázalékos részvénycsomagot birtokol, a miniszterelnök a gazdasági fejlődés középtávú beindításában nagy jelentőségűnek nevezte a projektet.

Óvatos optimizmus
Mintegy tíz százaléka a munkaadóknak úgy véli, hogy több munkavállalót alkalmaz júliusban-szeptemberben, mint amennyit elbocsát. A Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb felmérése szerint a hazai munkaadók többsége (64 százaléka) nem tervezi az alkalmazotti állomány növelését vagy csökkentését, négyből egy viszont új alkalmazásokat helyezett kilátásba. Ez a térségben az egyik legoptimistább hozzáállás, hiszen olyan országokban, mint Magyarország, vagy Hollandia a negatív tendencia az uralkodó. Leg­nagyobb alkalmazási kedvet Törökországban és Izra­elben mértek, legalacsonyabbat Spanyolországban és Görögországban. Ágazati bontásban nálunk a kereskedelem áll az élen, ami az elemzés szerint a bejelentett üzletlánchálózat-bővítéseknek tudható be elsősorban.

Turistacsalogató árengedmények
Jelentős árengedményeket nyújtanak az országba látogató külföldieknek a görögországi szállodák, illetve az utazásszervező cégek. Az Ekathimerini.com görög hírportál összeállítása szerint az interneten foglalt szállodai szobák ára most átlagosan nyolc százalékkal alacsonyabb, mint tavaly júniusban, Athénban például 22 százalékkal csökkentek az árak az egy évvel korábbihoz képest. A görög fővárosban júniusban 90 euróra mérséklődött a szállodai szobák ára az egy évvel korábbi 115 euróról, miközben az utóbbi legjobb évben, 2008-ban az átlagár 143 euró volt. Egy átlagos kétágyas görögországi szállodai szoba ára egy éjszakára most 100 euró, ami 23 százalékkal alacsonyabb, mint az összehasonlított 24 európai országban szokásos 130 eurós átlagár. Ez a hírportál kimutatásai szerint azt jelenti, hogy a szállást tekintve pillanatnyilag Görögor­szág az ötödik legolcsóbb ország a vizsgált 24 közül. A görög utakra szakosodott egyik legnagyobb brit utazásszervező, az Olympic Holidays például 25 százalékkal szállította le árait a csúcsidőszakban is: négytagú családnak hét napra Rodosz szigetén 1928 fontsterlingért (hozzávetőleg tízezer lej) adnak egy utat, 688 fonttal, azaz mintegy 3750 lejjel olcsóbban, mint korábban.