Ha kevéssel is, de nőtt a település lakossága. Nemcsak a természetes szaporulat, hanem a beköltözöttek is nyomtak a latban. Hullámzó a születések száma, de nem ad okot elkeseredésre. Mint aszályra az eső, legalább annyira fontos, hogy a sepsiszéki faluban gyermekricsajtól visszhangzik az iskola, vidám ének hallatszott ki az utcára, s az ősztől kezdve tizennégy tanulóval indul az összevont első és előkészítő osztály. A többi osztályban összesen húsz gyermek tanul. Látogatásunk idején hatvan iskolást tanítottak Zalánban, és nem számoltunk azokkal, akiket más iskolákba vittek a szülők. Zalán élő falu.
Év végi hangulat a Dávid Józsefben
Annál fiatalabb pedagógusa nem lehet a zaláni óvodának, mint Márkó Réka, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kézdivásárhelyre kihelyezett karának frissen végzett óvónője, akit 33 kisgyerek ült körül a nemrég felújított épület egyik osztálytermében. Az iskola is két összevont osztállyal működik, egyikbe tizennégy, a másikba tizenhárom tanuló jár. Öröm volt látni hatvan gyermeket egy csoportban, ők Zalán aranytartalékai. Már elhangzott a déli harangszó, s a tanulók hazafelé ballagtak. Az összevont osztályok két tanítónője, Ferencz Csilla, Păcurar Beáta és az óvónő megbeszélésre hívta a szülőket-nagymamákat. Becsöppentünk a falu lüktetését jól ismerő szülői közösségbe.
– Vége felé közeledik a tanév – mondták a tanítónők –, s Zalánban már hagyomány az év végi iskolai kirándulás. Tavaly Szovátára vittük el a gyerekeket, azelőtt pedig Brassóba. Az idei kirándulásról is dönteni kellene, mert pénzfüggő egy-egy ilyen hosszabb út, hamarosan választani kell, hogy a Gyilkos-tó–Békási-szoros, a Homoródalmási-barlang vagy Tusnádfürdő legyen-e az útirány.
Megfelelőek az iskolai körülmények – ismerték el a szülők, ami a bodoki községvezetésnek is érdeme, azt azonban elmondták, „megtörténik, hogy szünetel az épület ivóvízellátása”, s kértek, járjunk utána.
Az iskola mögötti telken még mindig munkatelepet találtunk. Mutatós épület lesz hamarosan a teljesen felújított zaláni kultúrotthon. Az építkezés munkatelepi cégérén: tervezte a sepsiszentgyörgyi ATT-Studio, kivitelkező a Baumaister Kft. Az utolsó simításokat végezte a munkacsoport. Ha elkészülhet, az egész környék legmutatósabb falusi művelődési háza lesz. A vidékfejlesztési integrált program egyik szegmenseként pályázta meg a bodoki községvezetés. Megújult az épület, kazánházzal, raktárhelyiségekkel bővült. A keleti és az északi feléhez boltíves fedett bejárat épült, kőkerítéssel övezik. Új színpadot emelnek, új bútorzat, ruhatár, világítás-hangosítás, légkondicionáló, illemhelyek révén megfelel majd a legkorszerűbb elvárásoknak. Padokkal ellátott és kivilágított zöldövezet fogja körülvenni. A kultúrotthon csak egy a pozitívumokból – írta egy internetes hozzászóló olvasó: javításra szorulnak az utak-utcák, vízlefolyók kellenének, mert esők után kényük-kedvükre folynak le a vizek az úttesten. Bizonyára minden zaláni örvend ennek az épületnek. Egy kérdés azonban nem hagyott nyugodni: vajon lesz-e nevelő jellegű magyar művelődési élet az új épületben, avagy kerülnek-e majd olyan helyi személyek, akik felvállalják ezt a nemes munkát, ugyanis a valamikori Zalán gazdag kulturális mozgalommal büszkélkedhetett?! Él, lakik még Zalánban bizonyára olyan értelmiségi, de itt fészket rakó ráérős személy is, aki részt vállalna majd a hagyományteremtő rendezvények, közönséget csalogató népzenekoncertek, humoros esték, akár képzőművészeti vagy népművészeti időszakos kiállítások létrehozásában. Csak így lehetne tartalommal és élettel megtölteni a megújuló művelődési házat. De maradjunk a humán jellegű gondoknál.
Csak a nyomdafesték örök
Kőnél is tartósabb a nyomtatott betű. Feliratos köveink, temetői sírkövek gyakran porladozni kezdenek, s ha nem porladnak, saját súlyuk alatt tűnnek lassan a földbe. A nyomtatott betű azonban megmarad. Megmarad egy-két könyv abból a sok százból, amit kinyomtatnak, s amiből az elkövetkező generációk is olvashatnak az elődökről, azok tetteiről. Efféle gondolat motoszkált fejünkben, amikor megkérdeztük tiszteletes Gocsmán Sándor helybeli református lelkipásztort, készül-e Zalán falufüzete, hiszen a lelkész régi terve ez, annál is inkább, mivel a helybeli történelmi magyar egyház történetének megírása személyét illeti meg.
– Összegyűlt az anyag, s bizonyára falumonográfia is lesz, ami több szerző munkájából áll majd össze, részeként annak a sorozatnak, mely a Megyei Művelődési Felügyelőség gondozásában indul útjára még ebben az évben – mondta. – Zalán szerencsés helyzetben van, mert évtizedekkel ezelőtt Demeter Lajos helytörténész búvárkodása révén igen gazdag adathalmaz látott nyomdafestéket Zalán falutörvényeiről.
A tiszteletessel a félezer lelket számláló egyház gondjait taglaltuk.
– Még mindig tízhektárnyi egyházi földterületet kértünk-várunk vissza a Bodok községi földosztó bizottságtól. Háromszor annyi legelőt kaptunk vissza a málnási földosztó bizottságtól a Harcsán, amit értékesíteni akarunk. A Zalán és Kálnok közötti területen sepsiszentgyörgyi vállalkozók húsmarhatenyészet alapjait rakták le, s már érdeklődtek az egyházi legelőnk után. 2010-ben részben saját erőnkből, részben a svájci testvérgyülekezet támogatásával kijavítottuk a templomot kívül-belül, és a harangtorony belső ácsolt szerkezetét, lépcsőfeljáratait is, harangjainkat villamos meghajtásra alakíttattuk. Most a torony külső részének felújítása következne, mert nagyon megkopott a meszelés, részben a vakolat is. Ezt a munkát még ebben az évben el szeretnénk végezni. Jelenleg mutatósabb kerítést építünk a harangozói telek körül, ami kirúg a főútra.
Zalán többségében reformátusok által lakott település, de fogyó katolikus kisközösség is él itt, a málnásfürdői anyaegyház filiájához tartoznak. Gábos Zoltán plébánostól tudjuk, hogy imaházukat megviselte az idő, falai itt-ott megrepedeztek, s szakemberek véleménye szerint aligha lehet megjavítani. Id. Király Lajos helyi lakostól az udvarházszerű épület eredete felől is érdeklődtünk, ugyanis a filia ragaszkodna az állandó imaházhoz. Szerinte az épület Csákány jegyzőné ajándék hagyatékaként került a filia tulajdonába. Régi kuriális létesítmény volt. Antal Dávidhoz, a filia gondnokához is bekopogtattunk, aki elmondta, hogy 1,2 hektár gyümölcsös területén fekszik az épület. Szerinte javítása költséges lenne, de a katolikus hívek száma nem éri el a harmincat.
Erdőnek füle...
Hétköznap és munkaidőben nem nagyon lehet otthon találni a mezőt művelő zaláni embert. S mert ígéretesnek mutatkozik az idei termés, mindenki földje mellé áll, hatalmas harc folyik a gyomok gyorsan növő hadával. A mezőnek szeme van, az erdőnek füle – szól a régi közmondás. Az ősöktől örökölt közbirtokossági erdővagyon is hoz valamennyit a családoknak. 771 hektár a közös birtok, amelyből 80 legelő. Ennek hozadéka érdekli a zaláni örökösöket. Nemcsak ezt, hanem a gondokat is számba vettük Szilágyi Lajos elnökkel.
– Kezdjük a bajokkal – mondta. – Sajnos, majdnem mind fiatal erdőket kaptunk vissza fenn az Avas-tetőn, a Csipkésben, egy része messze a Harcsán, azokból csak mértékletesen lehet üzemterv szerint termelni. Használjuk, de nincs még birtoklevelünk róla. A harcsai legelőnek (59,5 ha), amely most a málnási földosztó bizottság hatáskörébe tartozik, csak egy részét ismerték el, a többire tulajdonjogi bizonylatokat kell beszereznünk, s csak akkor hajlandók az egészről birtoklevelet kiadni. Visszajárna még 81 hektár erdő. Tulajdonjogának tisztázása bonyolult, s félő, hogy azt csak per útján tudjuk visszaszerezni. Javában folyik a legelőtakarítás. Tavaly 29, idén eddig 15 hektárt takarítottunk ki a föld alapú támogatási pénzből. A Szopányosban gyérítésből bélyegeztettünk tűzifát a tagoknak. A vágatás árának kétharmadát a birtokosságnak, egyharmadát a tagnak kell fizetnie. Egy hektár erdőjog után 1,5 űrméter fát fog kapni mindenki, amit haza kell szállíttatnia. Évente átlagban 600 űrméter fát szoktunk kiadni mint részesedést – jegyezte meg Szilágyi Lajos.
Délutánba hajolva jutottunk el az Erzsébet-kerthez. Áldatlan állapotban találtuk Zalánnak ezt az általános érdeklődésre számot tartó látnivalóját. 2004 júliusában felújíttatta a bodoki önkormányzat, és faragott kopját állíttatott Sziszi emlékére. Egykor a fiatalság vasárnap délutáni szórakozóhelye volt. A kis park kerítését több helyen összetörték, belső része szemetes, de mert újabban mint szórakozóhelyet nem használják, legalább évelő virágok telepítésével lehetne adózni a magyarokat szerető királyné emlékének. A zaláni Erzsébet-kertnek nincsen gondozója.
A panaszok felől Fodor István polgármestert kérdeztük, aki elmondta: éppen a zaláni főúton próbálták ki a pályázaton nyert erőgépüket, nem lesz gond az úttestek karbantartásával. Az ivóvíz kérdése hamarosan megoldódik, mert a katonai egység területén lévő kutat rákötötték az oltszemi fővezetékre, Oltszem nem kap vizet a zaláni rendszerből, az csak Zalánt fogja ellátni. A munkálat jelenleg is folyik. Az Erzsébet-kert rendbetételére utasítást kaptak a helybeli tanácstagok, s ha helyből nem kerül senki, akinek szívügye a művelődési élet, arról is gondoskodni fognak, hogy élettel teljen majd meg a felújított kultúrotthon.
