A kromoszómák igazi biológiai nagyhatalmak! ,,Ugrásra készen" ott lapulnak szaporítószerveink (petefészek, here) biztonságában, hogy a megtermékenyülés pillanatában — a nagy találkozáskor — immár társukkal egybeforrva osztódjanak, nőjenek, és szervekké formálódva létrehozzák az új életet.
Ha kissé szakszerűbben akarjuk magunkat kifejezni, azt mondjuk, hogy a két (egymásra talált) kromoszóma fele garnitúrájából (haploid garnitúra) jön létre eme nagy találkozás teljes értékű (diploid) garnitúrája (azaz a zigóta), amely a testi kromoszómákat (autoszómák) határozza meg a fajunkra jellemző 46 kromoszómával. Ezekből a 23. páros (a két 46.) adja nemünket. A két X (XX) a nőnemet, az XY a férfi nemet határozza meg. Mivel a férfi haploid kromoszómái csak X vagy csak Y kromoszómát juttatnak a ,,szolgálatos" petesejthez, tőlünk, férfiaktól ,,függ" (?), hogy milyen nemű gyermekünk lesz (ugyanis a nőnek csak X kromoszómája van!).
Mellékelt ábránk bemutatja a ,,hatalmas parányokat", hogy vizuálisan is megismerhessék a teljes kromoszóma-szerelvényünket. A csak elektronmikroszkóppal megfigyelhető kromoszómák mérete 1,1 mikrontól (ez a 22-es) 6,8 mikronig (ez az 1-es) változik. Ezekben helyezkednek el a DNS-molekulák és a gének. A DNS-ek tízezerszeres nagyságrendjét csak mint egy összemarkolt műanyag gomolyagot képzelhetjük el a mi ,,parányainkban".
A kromoszómák rendellenességéből keletkező örökletes betegségekről legközelebbi írásunkban.
