Hatalmas, átláthatatlan földbérleti szerződések fenyegetik vízügyi katasztrófával Afrikát, ahol tömegesen árusítják ki külföldi vállalatoknak a vízben gazdag területeket, a vízhasználati jogokat. Afrikaiak milliói maradhatnak ivóvíz nélkül a Nílus és a Niger mentén a pénzsóvárság miatt. Az afrikai farmerek érdekeit képviselő nemzetközi szervezet, a Grain jelentése szerint a nagy területek megművelésére készülő cégek hamarosan az utolsó csepp vizet is kifacsarják a földrészről, megfosztva a hagyományos életmódot folytató embereket természetes víznyerő helyeiktől.
Vízgazdálkodási öngyilkosság
A jelentés szerint emberek milliói maradhatnak víz nélkül a trükkös földügyletek miatt, amelyek szinte mind vízlelőhelyek kiaknázásáról szólnak. A Nílus és a Niger folyó mentén már eddig is jóval nagyobb területek megművelésére kötöttek szerződést, mint amennyit a folyók vizéből fenntartható módon öntözni lehetne. A beruházók között líbiai, kínai, brit és szaúdi cégek sorakoznak, amelyek hatalmas ültetvényeket akarnak létrehozni az afrikai folyók mentén.
A Grain adatai szerint Etiópiában, Szudánban, Dél-Szudánban és Egyiptomban 5,4 millió hektáron építettek ki öntözőcsatornákat, és a kormányok további 8,6 millió hektár megművelésére kötöttek szerződést külföldi cégekkel. Ekkora földterület öntözésére azonban nincs elég víz a Nílusban, így a földügylet vízgazdálkodási öngyilkossággal ér fel – állítja a nonprofit szervezet. A Niger mentén, a Szahara déli oldalán fekvő Maliban szintén csak 250 000 hektár öntözésére van elegendő víz, a kormány azonban közel kétszer ekkora területet adott bérbe külföldi vállalatoknak.
Az ügyleteket ráadásul a Grain szerint hatalmas titkolózás lengi körül, így nem egyértelmű, hogy melyik cég pontosan mit kap a pénzéért. A nyilvánosságra hozott vagy kiszivárgott szerződésekből úgy tűnik azonban, hogy minden földügylet mögött vízhasználati jog kiárusítása bújik meg – írják.
Ez azt jelenti, hogy a földet megvásárló külföldi cégek vízelvezető csatornákat, gátakat, hatalmas öntözőrendszereket is építhetnek a sivatagban, amelyekkel hatalmas mennyiségű ivóvizet vonhatnak ki a környéket tápláló folyókból. Mivel a megkötött üzletek jóval túllépik a rendelkezésre álló víz mennyiségét, a végén az egyszerű emberek, a folyók mentén élő települések lakói fognak pórul járni, míg az ipari méretekben termelő ültetvények az ő rovásukra nyerészkedhetnek.
Hosszú távú hatás
A Grain jelentésében arra is figyelmeztet, hogy a földügyletek hatása távolabb ér annál, mint ami elsőre látszik. Nemcsak a folyók mentén öntözésből élő közösségek vannak veszélyben, az afrikai vízkészletek elhasználása hosszú távú ökológiai katasztrófához is vezethet. „Ha ezek a 21. századi ipari ültetvények termelni kezdenek, villámgyorsan elpusztítják, kimerítik és beszennyezik majd a vízkészleteket szerte a kontinensen” – közölte a szervezet.
Példaként említették India és Kína tapasztalatait, ahol a kiterjedt öntözés a talaj pusztulásához, elszikesedéséhez vezetett. „Ha valóban az a cél, hogy növeljük az élelmiszer-termelést, akkor bizonyítékok támasztják alá, hogy nem ez a helyes út” – állítja a Grain. Szerintük az ipari jellegű ültetvények helyett a hagyományos vízgazdálkodási és termőföld-megőrző rendszereket kell fenntartani, amelyeket a helyi közösségek eddig is sikerrel alkalmaztak. „Az afrikai közösségek kollektív föld- és vízhasználati jogát nem lábbal kell tiporni, inkább meg kellene erősíteni” – idézte a szervezet vezetőit a Guardian.
Sem víz, sem termőföld
A Grain nem az első szervezet, amely felhívta a figyelmet arra, hogy az afrikai földügyletek fenyegetik a kontinens vízkészletét. Az International Institute for Environment and Development (Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet) tavaly novemberben adott közre jelentést arról, hogy az afrikai kormányok láthatóan évek óta folyamatosan adják el vízhasználati jogaikat, aminek komoly hatása lesz a helyi közösségekre. Egy hónapja pedig egy európai szervezet, az European Report on Development tett közzé jelentést arról, hogy a világnak gyökeresen át kell alakítania vízgazdálkodási politikáját, különben nem tudja megvédeni a víz- és termőföldhiánytól a legszegényebb embereket.
(Az Origo.hu nyomán)
