A rendezvényt, amelyre sok ezren voltak kíváncsiak, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg.
Köszöntőbeszédében elmondta, nem véletlenül sorolja a gyógynövények közé a rózsát az első magyar kertészeti mű, a Herbárium. A szőregi rózsafesztivál évszázadok távlatából is igazolja, hogy a rózsatermesztés, a kertészet gyógyír a mezőgazdaság gondjaira, bajaira egyaránt. A szőregi rózsa az emberi szorgalom és a természet közös csodája. „Gazdaggá tesz minket, mivel egy nemzet igazi gazdagsága a műveltségében rejlik, márpedig ez a színpompás virág a magyar népdalok, versek, mesék, hímzések, fafaragások festett bútorok egyik leggyakoribb motívuma. Történelmi viharok jönnek-mennek, de a rózsa marad – fogalmazott Fazekas Sándor. A felvonulás élén a magyar címert hordozó jármű haladt, majd őt a mazsorettek, rózsákból készült ruhakollekciókat viselő fiatalok követték. A menet gerincét a több tucat lovasfogat, hintó, homokfutó és teherautó, traktor alkotta, de részt vett a felvonuláson egy lagzikamion, a szegedi városnéző kisvonat meg egy katonai terepjáró is. Ezek mindegyikét rózsák ezrei díszítették. Az idei felvonu­lás különlegessége a Szent Koronát mintázó, hétezer rózsából készült virágszobor volt. A menet résztvevői sok ezer szál rózsát osztottak szét a nézőknek, és talán még több rózsa szirmát szórták szét a csaknem egyórás látványosság alatt. A Sze­gedhez tartozó településrész központjának, a felvonulás hat kilométeres útvonalának és a felvonuláson részt vevő fogatok feldíszítéséhez idén százezernyi, a környék rózsakertészei által felajánlott rózsát használtak föl. Dé­vényi Diána, a Tömörkény István Művelődési Ház vezetője elmondta, hogy idén a feketét választották az ünnep színévé. Ahogy a korábbi esztendőkben a fehér vagy a sárga rózsát igyekeztek a középpontba helyezni, most a különleges, feketébe hajló sötétvörös színű tea­rózsahibridből, a Black Bac­carrából láthattak többet a virágkötészeti bemutatón és a képzőművészeti alkotá­sokon.
A háromnapos rózsaünnep a Tisza–Maros szög településeinek közös rendezvénye. A két folyó közötti öntéstalaj kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés kilencven százaléka e térségből származik, a rózsatövek többsége külföldön talál vevőre. Sző­regen és környékén csaknem száz hektáron termesztenek rózsát, ami mintegy kétszázötven családnak jelent megélhetést. A már kül­földi érdeklődőket is vonzó rendezvényhez kapcsolódóan több kiállítást szerveztek: a helyi művelődési központ nagytermében például több mint százféle rózsa látható vázában, cserépben. Egy másik tárlaton az érdeklődők előtt feltárulnak a rózsák titkai.