Az 57 esztendős közgazdász az utóbbi négy esztendőben alpolgármesterként szolgálta a közösséget, de volt már vállalkozó – fa- és malomiparban, illetve kereskedelemben érdekelt –, s a nyolcvanas években rendőrként is szolgált. Függetlenként nyert megbízatást, ám szerinte a község érdeke megköveteli, hogy az RMDSZ színeit képviselje, ezért „újra aktivizálta magát”.
– Simon úr, nem először próbálkozott megszerezni a polgármesteri tisztséget. Miért gondolta, hogy feladja magánvállalkozását, s inkább a közigazgatást választja?
– 2004-ben indultam a helyhatósági választásokon, most, hogy nyertem, azt is mondhatnám: harmadik az Isten igaza. Azért akartam a közigazgatásban tevékenykedni, mert a község javát szolgáló elképzeléseimet szerettem volna megvalósítani. Amúgy vállalkozásaim is politikai ambícióimnak estek áldozatul. Tör­tént ugyanis, hogy egy kiemel­kedően száraz év után egy brassói vállalkozó is becsapott, az állam felé pedig tartozást halmoztam fel, ám a sepsiszentgyörgyi pénzügy vezetője politikai beintésre nem hagyta, hogy részletben törlesszek, úgy szinte még a házam is ráment a politizálásomra. No de túléltem, s négy esztendő múlva már alpolgármesterként szolgálhattam Bacon községet. Úgy érzem, falustársaim hasznomat vették.
– Milyen feladatokat látott el ez idő alatt?
– Apró, de az emberek számára fontos feladatokat próbáltam meg­oldani. Napjaim általában úgy indultak, hogy a szembejövő embereket megkérdeztem, mivel foglalatoskodnak, majd azt firtattam, valamelyest segíthetek-e. És észlelnem kellett a ki nem mondott gondokat is. Megmozgattam, fel­adatokkal láttam el a szociális munkásokat, rendbe tettük az árkokat és az átereszeket, árvízmegelőzést végeztünk, nehogy az ár megint komoly kárt okozzon, odafigyeltem az erdei utak minőségére is. Arra is volt pé­da, hogy felkérésemre tejfelvásárló telepedett meg a községben, a versenyhelyzetnek köszönhetően pedig hetven baniról egy lej fölé nőtt a tej ára. Azt hiszem, az effajta gondoskodásnak köszönhetem, hogy most megválasztottak polgármesternek.
– Apropó, választások: mennyire rótták fel önnek, hogy a nyolcvanas években rendőrként is dolgozott?
– Én büszke vagyok rendőri múltamra, mert ahol lehetett, akkor is segítettem a baconiakat, vagy akár a szomszédos telepü­lések embereit is, ha hozzám fordultak. Nem követtem el semmit, amivel ártottam volna, s ezt mindenki jól tudja ma is. Azt hiszi, ha másként lett volna, most rám szavaznak? Szóval azt kell mondanom, sem régebb, sem most nem rótták fel rendőri tevékenységemet, sőt, becsülnek az akkori szerepvállalásomért.
– Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával úgy nyilatkozott, Tamás Sándorral tárgyalásokat folytatott, s valószínűleg beáll az RMDSZ-be. Hogyan döntött?
– Mindannak ellenére, hogy sosem indultam RMDSZ-es jelöltként, tagságomról nem mondtam le, azaz most csak újra aktiválnom kellett magam a szövetségben. Azért láttam jónak, ha így cselekszem, mert a község érdeke azt kívánja, hogy a megyével és az erdővidéki polgármesterekkel egy csapatban dolgozzunk. Meggyőződésem, közös erővel és összefogással igenis jó eredményeket tudunk elérni az elkövetkezendőkben.
– Tevékenysége során mire fektet hangsúlyt?
– Szeretném befejezni az elődöm, Bardocz Csaba által elkezdett befektetéseket, azaz a nagybaconi és kisbaconi vízhálózat kiépítését, a magyarhermányi út javítását, a csatornarendszer kiépítését és az erdei utak korszerűsítését. Nem lesz könnyű feladat, mert most mindenhonnan költségeket próbálnak megvonni, ám ha sikerül jól lobbiznunk, ezekre és más fej­lesztésekre is kerül annyi pénz, hogy a baconiak érezzék, jobban élnek, mint tegnap.