Október 19-én elmentem Brassóba a Metro Áruházba, és bízva annak hírnevében, potom 1303,33 lejért megvettem egy Samsung LCD-televíziót, persze, mint minden mai földi halandó, hitelből.
Minden szép és jó, míg haza nem érkezünk, és megpróbáljuk üzembe helyezni, próba szerencse. Próba volt, szerencse kevésbé, illetve működőképes készülék még annyira sem, mivelhogy az nem kompatibilis az UPC kábelhálózattal, ami persze nem volt feltüntetve a vele adott irományokon.
És elkezdődik, amire nem is gondoltam.
Telefonálok a Metro vevőszolgálatához. Válasz: igenis, ingyenes a javítás, vegyem fel Kézdivásárhelyen a kapcsolatot a Kovali nevezetű céggel.
Telefonálok a Kovalihoz. Válasz: igenis, ingyenes a javítás, vegyem fel a kapcsolatot a cég szentgyörgyi kirendeltségével a Császár Bálint utcában, népszerű nevén a Panasonic-szervizzel.
Elmegyek, de bár ne mentem volna, mert mindenért én voltam a hibás, lehet, még azért is, hogy valamikor élve születtem, ugyanis az általam egyre kevésbé tisztelt üzletvezető úr és titkárnője kifejtette (november 6. és 19. között), hogy:
1. A jótállási törvény értelmében — és itt emlegetnek egy olyan kormányhatározatot, amely 2007. január 1-jétől nem érvényes, ugyanis a 2003. évi 449-es törvény azt hatályon kívül helyezi — majd, amikor kedvük és idejük van, intézkednek, és majd esetleg 72 napon belül megoldják az én panaszomat is. Na nem, vita, törvény elő, kiderül, nincs megszabott nap, hanem ,,méltányos idő", erre megegyezünk tíz napban, mert csatornaváltó szükségeltetik.
2. Miért vettem ilyen készüléket, amit ők nem tudnak javítani, miért nem vettem egy egyszerűbbet, hogy ne okozzak ilyen bajokat nekik! Tehát véleményük szerint a pénzemet nem költhetem szabadon...
Letelt a határidő, megyek, nincs csatornaváltó, van méreg — és fogyasztóvédelem, s másnapra egyből kerül csatornaváltó. Megyek, készülék becsomagolva, üzempróba majd otthon, ha tetszik, jó, ha nem, akkor viszontlátásra.
És most keresek egy szerelőt, aki beállítja a készüléket... És írom a reklamációt a fogyasztóvédelemnek, és számolgatom az engem ért anyagi és erkölcsi kárt, hátha egyesek zsebe könnyebb lesz, mert a játék most már így működik, legalábbis részemről.
Egy dühös fogyasztó
(név és cím a szerkesztőségben)