A nagy ki megy Brüsszelbe? hercehurcában elsikkadt az alkotmánybíróság sokkal fontosabb döntése: visszadobták a nemrég módosított választási törvényt, így ősszel nem a tiszta egyéni körzetes szavazás érvényesül, hanem a négy évvel ezelőtti összevisszaság, amely esélyt adott a lista második, harmadik helyezettjének is.
Rossz rendszer, de a taláros testület szerdai határozatával mégis elejét vette egy nagyobb veszélynek.
Nem véletlenül igyekezett oly nagyon a frissen hatalomra került Szociál-Liberális Szövetség már a beiktatását követő napokban módosítani a választási törvényt. Utóbb az önkormányzati voksolás igazolta, esélyük volt a kétharmados többség megszerzésére, de röpke két hónapos regnálásuk arra is bizonyíték, ennek bizony keserves következményei lettek volna. Fenyegetően készültek az alkotmány módosítására, a területi, közigazgatási, regionális átszervezésre, s az eddig kiszivárgott jelzések szerint a magyarságnak, de a román demokráciának sem vált volna javára a román nemzeti gőgtől átitatott, abszolút többséggel rendelkező kormányzás.
Május közepén, végén a módosított választási törvény elfogadásakor sok érv elhangzott, hogy miért lenne előnytelen. Magyar szempontból engedményeket is tettek, képviseletet biztosítottak volna, ahol arányunk meghaladja a hét százalékot, ám az RMDSZ mégsem üdvözölte, nem tartotta jónak a jogszabályt. Például, mert a lakosság jelentős hányadának (akár 30 százalékának) szavazata elveszne, sokan, nagyon sokan maradnának képviselet nélkül.
Minden bizonnyal ősszel úgy választunk képviselőket, szenátorokat, mint négy éve; fél évvel a voksolás előtt már nem módosíthatóak a játékszabályok. Tény, nem nyílik szabad pálya a magyar pártok versenyének, az ötszázalékos küszöb, de még az alternatív határ is korlátozza a lehetőségeket. A júniusi győzelem után kevéssé valószínű azonban, hogy az RMDSZ tárgyalna magyar vetélytársaival, gőgös megnyilatkozásai arról árulkodnak, biztos benne, egyedül is tarolni tud. A két kis párt még nem tért magához a kudarc megrázkódtatásából, ám hiába bennük az összefogási szándék, ha nincs, akivel.
Magyar szempontból tehát cseppet sem előnyös a mostani fordulat, főként, ha a pártok – és elsősorban a legnagyobb, az RMDSZ – nem nőnek fel a feladathoz, nem értik meg, hogy pont olyan bűn elveszíteni a másik két magyar szervezetre voksoló 80–100 000 polgár szavazatát, mint a módosítás esetén országosan fájlalt egyharmadnyit. Semmilyen választási rendszerben nem szolgál javunkra, ha az erők egyesítése helyett a vetélytársak megsemmisítése válik céllá. Pillanatnyilag erősítheti a szövetség jelenlegi vezetőit, de hosszú távon nagyon sokat árthat a magyar közösségnek.