Nekünk jól befűtöttek. Fentről. De már ez sem tetszik. Most az a baj, hogy miért van ilyen nagy meleg, és miért nincs elég eső.
Télen meg miért van hideg? Mondogatják az emberek, hogy ebből a sok melegből el kellene tenni valamennyit télire. Csupán csomagolási probléma az egész. Régen a jeget veremben, szalma közé raktározták el nyárára. Most hővermeket kellene ásni a melegnek. Még jó, hogy az időjárás viszontagságai ellen lehet védekezni. A hideg ellen lehet fűteni, a nagy meleg ellen be lehet bújni a hűtőszekrénybe. Bár mostanában sok más jó tanácsot is hallani a meleg káros hatásának elkerülésére. Olyanokat például, hogy az idősek vagy betegek ne menjenek a tűző napon bevásárolni. A kisnyugdíjasok osszák jobban be pénzük mellett idejüket is. Menjenek éjszaka beszerzési körútra, mert olyankor majdnem minden zárva. Így a kellemest összekötik a hasznossal, mert nem lesz melegük, és költekezni sem tudnak úgy, mint fényes nappal. Milyen régi mondás, ami a megfigyelések nyomán született: akinek vaj van a fején, ne álljon napra! Aztán: régebb azt mondták, sok folyadékot kell inni. Ezt mostanság már nem emlegetik, mert – ugyebár – a sör, a bor és a pálinka is folyadék. A polgármesteri hivatal előtt felszerelt műkútból meg csak víz folyik. Lehetnek, akik reklamálnak, hogy a folyadékkal való ellátás túl egyoldalú, mert ott csak vizet osztanak, pedig egyébre is lenne igény. Az orvosok azt mondják, akkor is igyunk, ha nem vagyunk szomjasak. Ezt fel kell íratni az orvossal, és így otthon a kapatos férj mentegetőzhet, hogy receptre ittam, mert azt mondta, igyak akkor is, ha nem kell. Nekem nem kellett, de feláldoztam magam.
Bár Szentgyörgyön strandunk lehet, csak a télre lesz kész, mehetünk a víz alá hűsölni az Oltba, ahol végtelen felfrissülési lehetőségek rejlenek. A víz nem meleg, és állandóan cserélődik.
Bukarestben motoros szolgálat létezik, hogy ha netán a nagy forgalom miatt valakihez nem ér ki időben a mentő, motoron megközelíthető legyen. A hőtől elájult csak felpattan a motorkerékpár hátsó ülésére, és máris mehet a kórházba.
Ez a nagy meleg az érettségizőknek sem használ, mert nem csak a vizsga izzasztja őket, hanem a hőség is. Erre még ráadásul rátevődik a lámpaláz. Az érettségit télen kellene tartani, és lehetne szabadalmaztatni mind fűtési formát.
Korlátozták a teherforgalmat is, mert attól tartanak, hogy a súlyos teherkocsik kereke letaszítja az aszfaltot az útról. Nem tudom, Afrikában vagy más meleg égövi utakon, hogyan lehet közlekedni? Ezenkívül az autósoknak azt tanácsolták, hogy 10 és 18 óra között lehetőleg ne üljenek a járműbe. A légkondicionálás roppant egészségtelen. Lehetőleg kerüljük. Inkább izzadjunk és igyunk, mert az viszont egészséges. Ingyen szauna!
Azt is szabályozták, hogy nagy melegben a munkaadók a napon dolgozóknak kötelesek ásványvizet és árnyékos, szellős pihenőhelyet biztosítani, mert ha nem, akkor akár 6–8 ezer lejre is büntethetők. (Bár lehetséges, hogy a munkaadók a végén még pénzt fognak követelni, mert ingyen szaunáztatják beosztottjaikat.) Régen faluhelyen nagyszerű feltételeket biztosítottak az emberek saját maguknak. Például kapáláskor vagy szénacsináláskor a légmozgás biztosított volt, ha lebegett egy lenge szellő. Árnyékos hely is került a szalmakalap alatt. Az ebédet meg egy fa árnyékában lehetett elkölteni, és a demizsonban volt elég víz a folyadékveszteség pótlására.
Most viszont a rendőrökre is kötelező előírások vonatkoznak. Kötelező vizet biztosítani számukra, és minden órában tíz perc szünetet engedélyeznek. Így az autós, aki a jó tanács ellenére mégis kocsijába merészkedik, e tíz perc alatt sebesen hazaszáguldhat, mert nem kapják el gyorshajtásért.
